Mutatjuk, mit gondol az utca embere a Béke a nemezetek felett c. film a plakátjáról

Béke a nemzetek felett című film plakátja

Vajon mit szól az utca embere, amikor a Móricz Zsigmond körtéren észreveszi azt a plakátot, amely a trianoni békediktátum eseményeit feldolgozó, Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm mozipremierjét hirdeti? Első blikkre csupán annyi tűnik fel, hogy a galamb szájából kiesett az olajág. Aztán hirtelen leesik: hoppá, ez egy döglött galamb.

Mellbevágó az épületnagyságú, üres tekintetű galamb a Móricz Zsigmond körtéren, ahogy a képen a trianoni béketárgyalásra érkező magyar delegáció fölé, a valóságban pedig a járókelők fölé magasodik.

A Megafilm gyártásában készült, Béke - A nemzetek felett című film november 10-én kerül a mozikban.

A Trianon történetet egy teljesen új szemszögből megfogalmazó dokumentum-játékfilm nem mindennapi plakátjáról az utca emberét kérdeztük.

„Egyértelműen valamilyen békét ábrázol ez a plakát. Úgy gondolom, nem véletlenül nincs az olajág a szájában, hiszen Trianonban egy hiányos béke született"

– idézte fel történelmi ismereteit Kalapács Máté.

Az arra járó Zsigmond József nem gondolkodott sokat, neki egyértelműen nemzetünk nagy tragédiája jutott eszébe a vergődő galambról.

„Vallom, hogy magyar az, akinek fáj Trianon. Nekem egyértelműen fáj, hiszen Erdélyben születtem, fiatalon jöttem el. Azt tapasztalom, hogy 32 évvel a rendszerváltás után is tart a kommunizmus agymosása, ami nagyon hatékony lett, hiszen sokan nem tartják magyaroknak a jelenlegi határainkon túlra szakadt magyarokat. Ez időnként reménytelenséggel tölt el"

„Eddig kisebb közösségekben tudtunk erről a témáról beszélgetni, de ez a plakát, ami egy filmet reklámoz, azt jelenti, hogy nagyobb teret is kaphat az, hogy mi is történt 1921-ban?"

– véli Heizler Norbert

„Nekem azt jelenti ez a plakát, hogy hála Istennek, hogy beszélünk róla, mert amikor mi jártunk iskolába, el volt kenve ez a téma. A Rákosi- és a Kádár-időkben nem illett erről beszélni. Én azért tudok róla, mert a mi családunk érintett. A békediktátumot követően a nagyapáméknak Kolozsvárról el kellett menekülniük. Ebbe a dédmama belehalt, nagyapám pedig vagonba menekült a családjával Újdiósgyőrbe"

– mesélte személyes történetét Béki Zoltán.

„Erre jártam, megnéztem, és kissé fölzaklatott ez a megkínzott békegalamb"

- mondta Vakarcs Szilárd, aki elárulta, hogy ő maga is határon túli.

„Elgondolkodtató, hogy mit is szenvedtünk el egy béke ürügyén mi, mint magyar nemzet? Olyan hirtelenséggel változott meg egy rendszer, hogy az embereknek nem volt idejük feldolgozni."

Béke a nemzetek felett című film plakátja Forrás: Origo

Úgy tűnik, Trianon az eltelt évszázad ellenére is még mindig a magyar bizonytalanság ősforrása. Máthé Áron, a film történész szakértője szerint talán eljutunk egyszer oda, hogy a Duna-völgyének „tejtesvéreinek" fejei fölött ne lehessen békét csinálni, hanem ők maguk, egymás között, a kölcsönös tisztelet és megértés alapján tudják berendezni a Kárpát-medencei életüket.

„Ha ez megvalósul, akkor jóval kevésbé leszünk a nagyhatalmaknak kiszolgáltatva és Trianon átkát is le tudjuk vetni. De addig beszélnünk kell róla, és fel kell tárni az okokat, az eseményeket – és meg kell becsülni azokat, akik a lehetetlent is megpróbálták 1920-ban."

– vallja a történész.

A Béke – A nemzetek felett című dokumentum játékfilm az 1920-as trianoni békeszerződést megelőző és az azt formáló események rekonstruálásával, archív felvételek beidézésével és történész szakértők megszólalásával vezeti végig a nézőt azon az úton, amelyen keresztül ránk kényszerítették 1920-ban a trianoni békediktátumot.