Szex, idegösszeomlás és gyilkosságok – híres filmek elviselhetetlen kánikulákról

Összeomlás
Vágólapra másolva!
A nyár sokak számára a kedvenc évszak. De nem mindegy, hogy az ember a vízparton élvezi a forró napfényt, vagy a városban próbálja elviselni az izzasztó hőséget. Most össszegyűjtöttünk néhány olyan filmet, amelyekben fontos szerephez jut a kánikula, amely egyaránt lángra lobbanthat egy veszélyes kalandot, megadhatja a végső lökést egy ámokfutásban kicsúcsosodó idegösszeomláshoz és szülhet gyilkos gondolatokat. A hosszú, forró nyár veszélyeiről olyan neves rendezők készítettek filmet, mint Alfred Hitchcock, Billy Wilder vagy Norman Jewison.
Vágólapra másolva!

Hátsó ablak (1954)

Alfred Hitchcock thriller klasszikusában központi szerepet játsszik az elviselhetetlen hőség és a magas páratartalom – bizonyos szempontból arról is szól, mennyire nyomorúságos lehet a nyár.

Főhőse egy nyaktörően veszélyes felvételeiről híres sajtófotós, L. B. "Jeff" Jefferies (James Stewart), aki törött lába miatt nem tudja elhagyni New York-i lakását, így azzal tölti a lábadozás unalmas úráit, hogy a társasház udvarára néző ablakából figyeli a szomszédait.

Az egyik ilyen alkalommal arra lesz figyelmes, hogy a szemben lakó szomszéd (Raymound Burr) gyanúsan viselkedik, ugyanis mindaddig folyamatosan ágyban fekvő felesége eltűnt, és a férfi hajnalban többször is távozik a lakásból a bőröndjével együtt. A gyanakvó fotós bevonja a nyomozásba a barátnőjét, Lisát (Grace Kelly), aki segít kideríteni: hová tűnt a szomszéd felesége, és mit cipelt a férj a bőröndökben...

Hitchcock kortalan, ma is mesterien feszültségkeltő filmje sokak szerint a leselkedésről szól – ami nagyrészt igaz is, de a Hátsó ablak legalább ennyire a bezártság és a magatehetetlenség filmje is, amelynek vibráló, klausztrofób atmosztférájához nem csupán a precízen megtervezett díszletek, de a vászonról szinte sugárzó nyári hőség is elengedhetetlen kelléke. A nyári hőség elől a hűvös szobába menekülve tökéletes moziélmény.

Hétévi vágyakozás (1955)

Egy másik nagy hollywoodi veterán, az elsősorban komédiáiról híres Billy Wilder vígjátékának címe arra a közkeletű (olykor szakemberek által is népszerűsített) hiedelemre utal, miszerint hét év együttélés után a felek elveszítik érdeklődésüket a monogámia iránt.

A film főszereplője egy rendkívül élénk képzelőerővel megáldott – vagy épp megvert – reklámszakember (Tom Ewell ), aki miután elbúcsúzott a nyaralásra igyekvő feleségétől és fiától, belebotlik egy szexi és naív modellbe (Marilyn Monroe), s a film végéig humoros jelenetekben kűzd meg a "hétévi vágyakozással", hol a hűségnek, hol a csábítás lehetőségének engedve.

Wilder filmje a házasságtörés kegyetlen szatírája, amely egy fülledt New York-i nyáron játszódik, és amelynek az amerikai filmtörténet és popkultúra az egyik leghíresebb jelenetét köszönhette: azt, amikor Monroe egy forró nyári estén a metró szellőzőrácsa fölé áll, és a mélyben elszáguldó szerelvény keltette felfelé ívelő áramlás magasra repíti a színésznő hófehér szoknyáját, a végletekig fokozva ezzel nem csupán a gyarló főszereplő, de azóta is, minden férfi néző vágyakozását.

Hosszú, forró nyár (1958)

A Martin Ritt rendezte, három William Faulkner írás nyomán készült Hosszú, forró nyár már a címe miatt is az összeállításba kívánkozna, de sokkal inkább azért van helye listánkon, mert az egész film atmoszféráját meghatározza a hőség.

A történet az egyébként is izzasztó klímájú amerikai mély délen, egy elviselhetetlen forróságtól és a legkülönbözőbb emberi indulatoktól fűtött nyáron játszódik. Főhőse a gyújtogató hírében álló, valójában az apja "terhes öröksége" elől menekülő Ben Quick (az alakításáért a cannes-i filmfesztivál színészi díját elnyerő Paul Newman megformálásában), aki a Mississippi állambeli Frenchman's Bendbe érkezve elnyeri a város nagyatalmú vállalkozójának, Will Warner (Orson Welles) bizalmát, aki az üzletei örököséül, és vejéül kívánja megtenni a rátermett és ambiciózus fiatal férfit, csakhogy ezzel magára vonja saját fia (Anthony Franciosa) és a "kényszerházasság" ellen tiltakozó lánya, Clara haragját (Newman későbbi felesége, Joanne Woodward alakításában).

A konfliktusok csúcspontján kiég egy istálló is – a Quick gyors felemelkedését egyébként is rosszalló helyiek pedig elindulnak, hogy meglincseljék azt az embert, akiről úgy tudják, hajlamos a nézeteltéséseit gyújtogatással elrendezni...

Martin Ritt ma is izgalmas és mindvégig feszült filmjében végül az indulatok szeretetté olvadnak a hőségben, egyértelművé téve a film faulkneri üzenetét: a Hosszú forró nyár tökéletes melodráma a hagyományokról, a családról, a tisztességről és a kemény munka becsületéről, amelyek ebben az esetben sikerrel perzselik fel a kapzsiságot, hazugságokat és a félreértésekből is táplálkozó előítéleteket.

Lapozzon, cikkünk a következő oldalon folytatódik!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!