Metro-Goldwyn-Mayer: 100 éves Hollywood egyik legsikeresebb stúdiója

Hollywood aranykorának legsikeresebb stúdiója volt. Ma a Metro-Goldwyn-Mayer egy multicég tulajdona. Száz év stúdiótörténet.

Száz évvel ezelőtt, 1924. április 17-én jött létre a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) filmstúdió, Hollywood aranykorának legsikeresebb filmvállalata, a Metro Pictures Corporation (alapította: Richard A. Rowland és Louis B. Mayer 1916-ban), a Goldwyn Pictures Corporation (alapította: Samual Goldfish, Edgar és Archibald Shelwy 1917-ben) és a  Louis B. Mayer Pictures (alapítva: 1918-ban) összeolvadásából – azaz, hasonlóan a szintén idén 100 éves Columbia Pictures vállalathoz, az MGM is több cégből jött létre, és a legtöbb régi filmstúdióhoz hasonlóan ma már egy multi cég, jelen esetben az Amazon tulajdona. Utóbbi persze mit sem változtat azon a tényen, hogy a Metro-Goldwyn-Mayer az amerikai és az egyetemes filmtörténet szempontjából is megkerülhetetlen intézmény: hosszú időn keresztül ugyanis az MGM volt Hollywood leginnovatívabb és legkreatívabb filmstúdiója, híven a híres üvöltő oroszlános logó latin jelmondatához: "ars gratia artis", azaz "művészet a művészetért".

Elfújta a szél: a Metro-Goldwyn-Mayer egyik legnagyobb sikere
Fotó: MGM

Az MGM-nél már a némafilm-korszakban filmtörténeti jelentőségű alkotások készültek – Gyilkos arany (1924), A szél (1928) –, és bár a nagy hollywoodi stúdiók közül itt vártak a legtovább a hangosfilm-gyártással, nagyjából az 1950-es évek végéig az MGM amerikai álomgyár domináns filmgyártó vállalata volt, 1951-ig, amíg a legjobb film díját a stúdió és nem a vezető producer kapta összesen 40 jelölésből 5 alkalommal kapta MGM-alkotás a legjobb film elismerését, ezzel a stúdió Oscar-rekorder.

Egy csodagyerek és egy sztárcsináló üzletember repítette a csúcsra a Metro-Goldwyn-Mayer stúdiót

Már az MGM megalakulásánál is óriási szerepet kapott az 1924-ben 40 éves dörzsölt üzletember, Louis B. Mayer és a Universaltól átcsábított, a produceri sikerei miatt "hollywoodi csodagyerekként" elkönyvelt 25 éves Irving G. Thalberg, aki valóban gyereknek számított a nála általában kétszer annyi idős producerek között.

Az 1910-es években a hollywoodi stúdiókat lényegében olyan mozilánc-tulajdonosok hozták létre, akiknek egyre több filmre volt szükségük, hogy ellássák műsorral a saját, gyorsan bővülő mozihálózatukat. A két nagy magyar stúdióalapító, Adolph Zukor és William Fox példáját a kiterjedt New York-i mozihálózatot magáénak tudható Loew' Inc. tulajdonosa, Marcus Loew is követte, aki 1924-ben felvásárolt két instabil helyzetű stúdiót, a Metro Picturest és a Goldwyn Picturest, majd az ezeknél sikeresebb  Louis B. Mayer Picturest, és az egyesített filmgyártó részlegek vezetésével Louis B. Mayert, illetve annak jobbkezét, Irving Thalberget bízta meg.

Az eltérő természetük ellenére remek csapatot alkotó Mayer és Thalberg azt a célt tűzte ki a filmstúdió számára, hogy csak és kizárólag kiváló minőségű filmeket gyártsanak (akár a profit terhére). Mayer jó érzékkel fedezte fel és szerződtette le azokat a színészeket, akikből alapos munkával, gondosan megtervezve sztárokat lehetett teremteni (csak néhány név: Greta Garbo, Hedy Lamarr, Norma Shearer, Joan Crawford, Mario Lanza, Ava Gardner, Mickey Rooney, Judy Garland, Elizabeth Taylor vagy a magyar Bánky Vilma), sőt, tulajdonképpen Mayer volt a hollywoodi "csillagrendszer" egyik megálmodója. Az MGM-nél a már korábban, mások által felfedezett színészek karrierje pedig még nagyobb magasságokba tört (az igazsághoz hozzátartozik, hogy Mayer sztárcsináló technikái nem egy színészt egy egész életre traumatizáltak). 

Eközben  Thalberg olyan újításokat vezetett be a hollywoodi filmgyártásban, mint a neves írók foglalkoztatása, majd a forgatókönyvírókkal tartott ötletkonferencia, a nézői visszajelzésekre építő próbavetítések és az ezekhez kapcsolódó újraforgatások, illetve a stúdiós elővetítések. Az önpusztító munkatempója miatt 1936-ban, 37 éves korában meghalt Thalberg volt tulajdonképpen Hollywood első kreatív producere, aki tulajdonképpen papíron megálmodta a filmeket, aztán a megvalósításhoz írókat és rendezőket szerződtetett, színészeket válogatott, a lehető legjobb felszereléshez a legjobb szakembereket alkalmazta, és csak akkor volt elégedett, ha a végeredmény az elképzeléseit tükrözte. 

Az irányítása alatt készült az MGM első hangosfilmje, egyúttal az első hollywoodi musical, a The Broadway Melody (1929), illetve a Grand Hotel (1932) és a Lázadás a Bounty-n (1935) – mindhárom film elnyerte a legjobb film Oscar-díját. Vagyis az MGM 5 kategórianyertes filmjéből 3 Thalberg nevéhez fűződik – 1937 óta pedig az amerikai filmakadémia által alapított, a folyamatosan magas minőségű mukájukért a kreatív producerek számára megítélt Oscar-különdíj is az ő nevét viseli.

Thalberg halála után mégsem omlott össze a stúdió, Mayer kőkemény irányítási módszereinek köszönhetően. Sőt. 1939-ben például olyan nagyszabású sikerfilmeket mutattak be a közönségnek, mint Az asszony, a Ninocska, az Óz, a csodák csodája és persze az Elfújta a szél. Az ezt követő háborús éveket pedig az MGM hazafias filmekkel vészelte át (a Mrs. Miniverért Oscar-díjat is nyertek).

Alelnökként Mayer egészen 1951-ig irányította az MGM-et, helyét Isadore Schary vette át, aki már kevésbé bizonyult rátermettnek, és egy-két nagyobb siker (mint például a 11 Oscar-díjas, William Wyler rendezte Ben-Hur), az MGM filmgyártóként lassan hanyatlani kezdett.

A 11 Oscar-díjas Ben-Hur ma is az MGM rekordere
Fotó: MGM

Egy hihetetlenül sikeres MGM-mellékvállalkozás

Az Metro-Goldwyn-Mayer egyik legsikeresebb vállalkozása a Fred Quimby által létrehozott, 1937 és 1957 között aktív animációs filmstúdió volt. Ahol 1940-ben William Hanna és Joseph Barbera rendezésével és ötletéből útjának indult a Tom és Jerry rajzfilmsorozat, majd a stúdióhoz csatlakozott az eszement humoráról híres Tex Avery is: az általuk készített rajzfilmek összesen 8 animációs Oscar-díjat nyertek.

 Az első Oscar-díjas MGM-animáció 1943-ból: Jerry, a jó hazafi
Fotó: MGM

Az MGM Cartoon Studio 1957-ben megszűnt, de öt év múlva MGM Animation/Visual Arts néven újraindították Chuck Jones vezetésével (aki 1965-ben újabb Oscart nyert az MGM-nek), és egészen 1970-ig hagyták működni.

Az 1960-as évek végére a teljes MGM  (valamint egész Hollywood) gyártási működésére az volt a jellemző, hogy anyagi forrást és forgalmazást biztosítottak a legkülönbözőbb filmekhez, miközben hagyták szabadon dolgozni a rendezőket (ekkoriban készült a Nagyítás, a Piszkos tizenkettő, a 2001: Űrodüsszeia, a Kémek a Sasfészekben a stúdiónál), miközben a meglévő filmkönyvtár televíziós "újrahasznosításában" és a James Bond-filmekben látták a legbiztosabb anyagi bázist. Aztán amikor Kirk Kerkorian 1969-ben felvásárolta az MGM-et, bejelentette: "az MGM egy hotelcég, versenyképességét tekintve pedig jelentéktelen vállalkozás", és ennek megfelelően Las Vegasban létre is hozta az MM Grand Hotelt, valamint elkezde szétdarabolni a frissen vásárolt portékát, amelynek maradékánál természetesen továbbra is készültek nagy filmek (Hálózat, Rocky, A szakasz, Esőember stb.), de a filmgyártás mennyisége folyamatosan csökkenni kezdett, számos filmet rossz érzékkel vágtak újra a producerek, vagy épp nem vették észre az ötletben rejlő lehetőséget (Spielberg Cápája ilyen volt például).

Az MGM (a United Artisttal együtt) 1985-ben Ted Turnerhez került, ő a filmkönyvtár televíziós értékesítésében látta a lehetőséget, ezért két és fél hónap múlva visszaadta a céget Kerkoriannak. A stúdiórészleg végül először a Sony-hoz (ekkor készült A bárányok hallgatnak vagy a Thelma és Louise), majd a legkülönbözőbb tulajdonosváltások és csődközeli helyzetek után 2020-ban az Amazon égisze alá került az amerikai filmgyártás legpatinásabb stúdiója.