II. Az iskola funkciói
Az oktatási rendszer mindenki által ismert funkciója az, hogy valamilyen képzettséghez juttassa a résztvevőket. Van azonban egy másik, nem kevésbé fontos és a sikeres képzést megalapozó funkciója is, amit a pedagógusok nevelésnek, a szociológusok, szociálpszichológusok szocializációnak neveznek. Arról a folyamatról van szó, amelynek során elsajátítjuk, magunkévá tesszük azokat az ismereteket, kompetenciákat, amelyek a társadalomban való eligazodáshoz, integrálódáshoz, önmagunk érvényesítéséhez szükségesek. Minden egyéntől és családtól bonyolult feladatok teljesítését követeli meg ez a folyamat. Ilyen feladat például az idővel való bánásmód, a munkafegyelem elsajátítása, a könyv szerepének, az iskola nyelvének megtanulása, a megkövetelt tanár-diák, diák-diák, szülő-tanár viszonyok elsajátítása és még sorolhatnám - az óvoda jelentőségét az ezekre való felkészítés jelöli ki.
Nyilvánvaló, hogy minél közelebb áll egymáshoz a szülői ház és az iskolarendszer kultúrája, annál zökkenőmentesebb, minél távolabb, annál nehezebb a beilleszkedés. E társadalmi kompetenciák nélkül azonban aligha boldogul az ember a szervezetek hálózatában, amelyekben születésünktől halálunkig tevékenykedünk, helyét, megélhetését az ember ezek hiányában csak a "társadalmon kívül" vagy vele szemben találja meg.
Vajon felismerte-e a cigányság az iskolázás fontosságát, vajon tesz-e önmaga érdekében? Erre a gyakran feltett kérdésre igennel válaszolhatunk: 30 éve, az első nagy mintán végzett cigánykutatás óta hatalmas változások történtek. Az írástudatlanság a legidősebbekre szorult vissza, a fiatal korcsoportokban az általános iskola elvégzése lassan teljes körűvé válik, egyre többen lépnek tovább érettségit adó középiskolába, felsőoktatásba. Joggal állapíthatjuk meg, hogy ezek az arányok - különösen az általános iskola utáni tanulás - messze elmaradnak a teljes népesség hasonló arányaitól, semmiképpen nem lebecsülhető eredmények azonban egy olyan közösségben, amelynek tömegei még egy-másfél nemzedék előtt is idegenül, ellenségként álltak szemben az iskolával. És amely esetében előfordult, hogy egyes zárt szegmensekből érkező gyermekeket az óvoda-iskola esetleg logopédushoz küldte, mert nem tudták, hogy romani vagy beás nyelven tudnak csak.