Furka Árpád

VIII. Hogyan lehet megtalálni a tűt a szénakazalban?

Igazi keverékek vizsgálata

Már amikor a szintézis ötlete felmerült, akkor világos volt, hogy ki kell dolgozni egy olyan stratégiát is, amely lehetővé teszi, hogy a sok ezer vegyületből ki lehessen választani azt, amelyik valamely számunkra hasznos tulajdonságot hordoz. Ezt a feladatot sokan ahhoz hasonlítják, mintha egy tűt kéne megtalálni a szénakazalban. Létezik azonban egy másik analógia is, mégpedig az, amikor a rendőrségnek azonosítania kell a tettest az elvileg lehetséges több millió elkövető közül. Ez az analógia annyira szoros, hogy egy ilyen példán mutatom be a hasznos anyag kiválasztásának stratégiáját.

10. ábra

Tételezzük fel, hogy az elkövető lehet kopasz, rövid hajú és hosszú, lányos hajú. Lehet bajusztalan, pörgebajszú vagy lekonyuló bajszú. Ugyancsak lehet borotvált, kecskeszakállú vagy torzonborz szakállú. Ezeket az arcjellemzőket a 10. ábra mutatja.

Ha ezeket az arcelemeket különböző kombinációkban az arcra illesztjük, összesen 27 különböző arc vezethető le. Ezeket a 11. ábra mutatja.

11. ábra

Mármost ha akad egy szemtanú, aki szerint a bűnelkövető hosszú hajú, akkor elfelejthetjük az összes kopaszt és rövid hajút, és a lehetséges gyanúsítottak száma 27-ről 9-re csökken. Ha valaki látta, hogy az illető pörgebajszú, a gyanúsítottak száma 3-ra redukálódik. Ha valaki azt is megfigyelte, hogy torzonborz szakállú, az elkövető egyértelműen azonosítható. Ugyanezt az elvet követi a biológiailag aktív peptidek azonosításánál az ún. iterációs módszer. Az iterációs módszer alkalmazása során az előállított peptidek közül sorra kiszűrjük azokat, amelyek megfelelő biológiai aktivitást mutatnak, amíg egyre kevesebb és kevesebb peptid közül kell kiválasztanunk a legmegfelelőbbet. Végül egyetlen peptid marad a sok közül, az, amelyik a legnagyobb hatékonysággal rendelkezik.