Furka Árpád

Egyetlen anyag képződése a műanyag hordozó egyes szemcséiben

A kivételesen nagy hatékonyságon kívül a megosztásos-keveréses módszernek van egy másik igen fontos sajátsága is. Ez arra vezethető vissza, hogy a kapcsolás mindig csak egyetlen aminosavval történik. Ezért nincs lehetőség arra, hogy a hordozóanyag egyes szemcséin egynél több anyag keletkezzék.

Az, hogy egy tetszőlegesen kiválasztott szemcsén mely vegyület - azaz például milyen aminosav-sorrendű peptid - képződik, attól függ, hogy az egyes reakciólépéseket megelőző porciózások során a kérdéses szemcse véletlenszerűen mely adagokba került, és ezeket az adagokat mely aminosavakkal reagáltattuk.

A következő animáció azt mutatja, hogy a zöld körrel jelölt, önkényesen kiválasztott hordozószemcse a szintézis első lépésében abba a reakcióedénybe kerül, ahol a sárga körrel szimbolizált aminosavval történik a kapcsolás, majd a piros körös, végül pedig a kék körös edénybe jut. Így aztán csak egyetlen, a sárga-piros-kék sorrenddel jellemezhető peptid képződik rajta.

A megosztásos-keveréses eljárásnak ez a jellegzetessége végeredményben azt jelenti, hogy az előállított vegyülettár komponensei a hordozóról történő lehasítás előtt nem keverékként, hanem egyedi vegyületekként vannak jelen. Tényleges keverék csak a hordozóról történő lehasítás során keletkezik. Az egy szemcse-egy vegyület sajátság messzemenően megkönnyíti a hatásos vegyület kiválasztását.