Gáncs Péter

A karácsonyi evangélium háromféle "kameraállásból"

I. Máté - evangélium a szeretet születéséről üdvtörténeti és kozmikus kontextusban

"Eljöttünk, hogy imádjuk őt." Máté 2, 2

Csillaglátó bölcsek

1. ábra

2. ábra

Máténál tehát itt is hangsúlyt kap, hogy Jézus születésével az ószövetségi próféciák teljesednek be. De ezen túlmenően az is fontos üzenetet hordoz, hogy az egyetemes kinyilatkoztatásra figyelő emberi értelem csupán egy bizonyos határig tud eljutni Isten titkainak megismerésében. A természet jeleiből valamit megsejthetünk, de a végső útbaigazítást csak az igei kinyilatkoztatásból kaphatjuk meg. A mágusokat végül nem a csillag fénye, hanem a mikeási prófécia igéje vezeti el a betlehemi jászolbölcsőhöz. S hogy ezek a csillagászok valóban megérdemlik a bölcs jelzőt, azt éppen azzal igazolták, hogy az igei vezetésnek engedve otthagyták a fővárost, Heródest, a királyi udvart a főpapokkal és írástudókkal együtt, és elindulnak a kis városka, Betlehem felé.

Micsoda keserű kritikája minden korok gőgős írástudóinak az a szomorú tény, hogy akiknek ott a kezében a mikeási tekercs, akik ismerik a prófécia tartalmát, mégsem mozdulnak! A halott, meddő ismeret elrettentő példája ez. Sajnos gyakran igaz, hogy a leghosszabb út a fejünktől a szívünkig vezető út. Hiába tudnak mindent pontosan a Messiás érkezésének lehetőségéről, a szívük kemény és hideg, a lábuk nem mozdul, hogy utánajárjanak Isten csodálatos dolgainak.

A bölcsek viszont bíznak a próféciában, és elindulnak Betlehem felé, ahová a csillag fénye is elkíséri őket, mígnem Máté szerint a csillag "megállt a felett a hely felett, ahol a gyermek volt. Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük. Bementek a házba, meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták őt. Kinyitották kincsesládáikat, és ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát." (Máté 2, 9-12)

A bibliai szövegben nem esik szó a bölcsek számáról és nevéről. Az ajándékok számából fejlődött ki a későbbi hagyomány, mely szerint hárman lettek volna. A 6. századtól már nevet is kaptak: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Az értékes ajándékokból alakult ki a 8. századra az a legenda, mely szerint valójában napkeleti, arábiai királyok hódoltak az új király jászolbölcsőjénél. A népszerűvé vált legenda létrejöttében talán az is szerepet játszhatott, hogy a "mágus" kifejezésben ott rejtőzött a varázsló, a pogány pap árnyéka is, ami nem igen fért bele az akkorra már államvallássá nőtt kereszténység szótárába.

3. ábra

Természetesen a hozott ajándékok is hamarosan szimbolikus értelmet nyertek. Szent Ambrus milánói püspök (339-397) már 4. században azt tanítja, hogy az arany a királynak, a tömjén az Istennek, a mirha pedig a szenvedő, a halált is vállaló embernek szól. Az istentiszteleten a füstölőben parázsló tömjén füstje az ég felé szálló imádságot, míg a többek között holttestek balzsamozására használt mirha a romolhatatlanságot, az örök életet szimbolizálja.