"Elszegényedés", "gyarmatosítás" - költségvetési vita percről percre
2011. október 26. 08:09
A 2012-es költségvetésben az államháztartás tervezett hiánya 576,54 milliárd forint, 13 950,63 milliárd forint bevétel és 14 527,17 milliárd forint kiadás mellett. Jövőre - folyó áron - 29 111 milliárd forintra tervezi a kormány a bruttó hazai termék (GDP) összegét. A költségvetés 2,5 százalékos hiánnyal számol. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlegét úgy tervezte a kormány, hogy bevételi és kiadási főösszege egyaránt 2796 milliárd forint legyen. Az Egészségbiztosítási Alap hiánya a törvényjavaslat szerint 34,42 milliárd forint lesz 2012-ben. A jövő évi költségvetésről szóló írásainkat itt találja.
A költségvetés megalapozó adótörvényekről a nemzetgazdasági miniszter kedden azt mondta, hogy öt áfakulcsra lenne szükség, de ezt az EU nem engedi, azért Magyarországon az általános kulcs 25-ről 27 százalékra emelkedik jövőre. A tárcavezető azt is közölte, jövő évi adórendszer már megkezdi a járulékrendszer átalakítását is, de azt a munkaadók terheinek differenciált csökkentésével teszi. Példaként említette a szülés után munkába visszatérő anyákat, akik után a munkaadói járulék 24 százalék helyett 20 százalék lesz.
Matolcsy György
Dr. Újhelyi István, az Országgyűlés alelnöke kezdi meg az ülést, a politikus azt indítványozta, hogy az alelnökök is részt vehessenek a vitában. Az Országgyűlés a kérelmet elfogadta.
Az Európai Unió államainak költségvetési közül az ötödik-hatodik legalacsonyabb hiánya lesz a magyar büdzsének, amely stabil és kiszámítható - közölte Matolcsy.
Matolcsy szerint jelentős tartalékkal készített, tehát biztonságos költségvetés van a parlament előtt. A miniszter hozzátette: a feladatközpontú büdzsé lehetővé teszi az államadósság további csökkentését.
A nemzetgazdasági minsizter közölte, fontos, hogy kritikus és előremutató észrevételt tett az Állami Számvevőszék. Matolcsy szerint ezt követően ezt követően sok dolog épült be a költségvetésbe. A kormány nevében Matolcsy megköszönte a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék munkáját.
Matolcsy György közölte, hogy a 2,5 százalékos GDP-arányos hiányát tartani fogja a kormány. "Ez nagy teljesítmény" - tette hozzá Matolcsy, aki szerint a hiány tartásával példát mutathaunk a világnak.
Az államadósság utáni fizetendő kamatteher csökkenni fog - mondta a miniszter és hozzátette: "ha a kamatfizetést levonjuk a kötlségvetési hiányból, akkor pozítív lenne az egyenleg. ez pedig ritka madár ezekben az időkben".
A foglalkoztatás növelése fontos feladat - mondta a nemzetgazdasági miniszter. "A cél elérése érdekében az uniós források lehívását gyorsítani kell, emellett a német mimntán alapuló duális szakképzési rendszer is hozzá fog járulni a foglalkoztatás javulásához" - fopgalmazott Matolcsy és hozzátette, jövőre "a segély helyett munkát fogunk kínálni".
Stabil, kiszámítható, fizetőképes nyugdíjrendszert hoz létre a kormány. A rendszer két lábon fog állni - mondta Matolcsy. Közölte, megindul az egészségügyi alap két lábra állítása, az alap egyelőre másfél lábon áll. "Fontos, hogy a költségvetésben szereplő 450 milliárd forintos adóemelés a biztonságot növeli, a tartalékokat növeli vagy a biztonságot fokozza az Egészségügyi Alap irányába. Ez kiszámíthatóvá teszi a költségvetést" - mondta a miniszter, aki azt is elmondta, hogy a büdzsé lehetőséget ad a valódi 16 százalékos egykulcsos adórendszerre való átállásra.
"Célunk, hogy a reálgazdaságot erősítsük a pénzgazdasággal szemben" - közölte a miniszter. Szerinte a világon is egyre több ország vált ebbe az irányba, "erre kell átállni, mert ez újból felértekeli az ipart és a termelést, miközben lenyesi a pénzügyi rendszer káros kinövéseit".
Erősödik a költségvetésnek köszönhetően minden, ami hazai, vidéki, nemzeti. Ezek mind, mind értékek - fogalmazott Matolcsy.
A büdzsében és a kormány lépései között a hangsúlyt a családokra kell helyezni Matolcsy szerint, aki közölte, hogy a költségvetésben megjelenik az az alapelv is, hogy a hitelkorszakkal szemben fel kell értékelni a megtakarításokat, mert el van adósodva a világ és Magyarország is.
Segélyekből nehéz élni. Át kell vezetni az embereket a segélyek világából a munka világába. Ha valaki a Start-programnak köszönhetően elkezd dolgozni, akkor a társadalmi liftban felfelé fog menni, és nem lefelé - közölte expozéjában Matolcsy.
"Nagyon fontos, hogy a növekedést erősítsük. Ehhez exportoffenzívába kell kezdeni és meg kell vizsgálni az importhelyettesítő megoldásokat" - mondta Matolcsy. A bővülés fokozásához kiszámítható hátteret ad a költségvetés Matolcsy szerint. "Enélkül senki merészkedne növekedést erősítő eszközökhöz nyúlni" - mondta Matolcsy, aki egy kínai mondással zárta szavait. "Aki a jövő évben szeretne termést, az vessen gabonát, aki tíz év múlva, az ültessen fát, aki egy ezt egy egész életre szeretné, az gyarapítsa az embereket. A jövő évi költségvetés gyarapítja Magyarországot és az embereket" - fogalmazott Matolcsy.
Matolcsy György után az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László kezdte meg beszédét.
Domokos László beszédében kifejtette, hogy az Állami Számvevőszék költségvetési tervezetről szóló elemzése feleakkora terjedelmű, mint a korábbiak, de fajsúlyosabb. Szerinte különösen fontos látni, miről szól az ÁSZ véleménye. "Azt vizsgáltuk, hogy betartották a kötelmeket, teljesíthetőek-e az előirányzatok, és teljesülnek-e az átláhatóság követelményei" - mondta az ÁSZ elnöke.
Az utóbbi hónapok makrogazdasági változásai miatt nyilvánvalóvá vált, hogy az év elején tervezett növekedésre nem lesz tartható. Ebben a helyzetben nem lett volna szabad légvárakra építeni a költségvetést. Kedvező lépés, hogy a költségvetés kidolgozásakor a hiány tartásához ragaszkodott a kormány, és e cél érdekében tett lépéseket - mondta Domokos.
Domokos az ÁSZ friss észrevételei között említette, hogy a költségvetés több eleme javítja az átláthatóságot. Fontos és a korábbi helyzethez képest komoly előrelépés, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapból a jövőben csak az öregségi nyugdíjat fizeti az állam. A nyugdíjkorhatárt be nem töltöttek járandóságát ugyanis más alapokból, köztük az Egészségyi Alapból finanszírozzák majd.
Érezhetően javult az adóbevételek tervezése - mondta az ÁSZ elnöke. Domokos szerint az adóbevételek kétharmada az ÁSz szerint teljesíthető. "Az adóbevételek közel 7 százaléka magas kockázatú" - tette hozzá.
Domokos a Széll Kálmán-tervrben szereplő hét pontról azt mondta, hogy az ÁSZ dokumentumok hiányában korábban nem tudta megítélni pontosan a lépéseket. Szerinte a következő hetekben megszülethetnek azok a szabályok és dokumentumok, amelyek alapján elemzést lehet készíteni a tervekről - mondta az ÁSZ-elnök. Kockázat jelent többek között, hogy a 2012-es büdzsé esetében nem ismertek a megyei önkormányzati rendszer átalakításának hatásai.
Egyre növekvő kockázatot hordoz, hogy az uniós támogatásokhoz szükséges társfinanszírozási keret alakulása. Emellett az államadósság szempontjából rizikós, hogy nincs finanszírozási terv. Ez elsősorban azért probléma, mert a jelenlegi helyzetben az állampapírpiacot befolyásoló - külső tényezőktől függő - befektetői hangulat nagyon hektikus, ebből adódóan a forint árfolyama is komoly rizikófaktort jelent az államadósság alakulását tekintve - mondta Domokos és hozzátette, a biztonságot szolgálja viszont a költségvetésbe tervezett kamatkockázati tartalék.
Domokos után a Szijjártó Péter, a költségvetési bizottság alelnöke, a miniszterelnök szóvivője kapott szót.
A válság után egészen új világ jön, új szabályokkal, új vetélytársakkal, és már most megy a harc azért, hogy ki, milyen pozíciót vehet fel az új helyzetben. Európában egyetlen országban sincs olyan stabil politikai háztér, mint Magyarországon, ezt a versenyelőnyt ki kell használnunk - mondta Szijjártó Péter. Hozzátette, az EU országaiban folyamatosan nő az eladósodottság, ez alól csak Magyarország és Svédország kivétel.
Szijjártó Péter
A költségvetés megalkotása nem puszta kötelesség, nem letudandó feladat, hanem céljai vannak. Magyarország fő célja az elrugaszkodás a válságzónától, mindent ennek elérésének kell alárendelnünk, növelni kell a teljesítményünket magunkhoz és a többiekhez képest is. Az tud elrugaszkodni, aki csökkenteni tudja az államadósságát, egy alacsony államadóssági szint a gazdaságpoltika egészen új dimenziókat tud kinyitni egy kormány előtt - magyarázta Szijjártó.
A cél, hogy 2014-re Európa legvonzóbb, legversenyképesebb gazdasági rendszerét hozzuk létre, erre most jó esélyünk van, de a szükséges lépéseket most nem lehet megspórolni - jelentette ki Szijjártó. Szerinte a többkulcsos adórendszer támogatja a gazdagokat, többek között ezért nem hajlandó a kormány visszahozni az egykulcsos rendszert. Azt is mondta, hogy az egykulcsos adó bérnövekedést hozott a magyar családoknak.
Magyarországon jövőre egészen biztosan létre fog jönni kétszázezer új Start-munkahely (ez a közmunkaprogramot jelenti). Vagyis lesz kétszázezer olyan ember, aki a 28 ezer forintos segély helyett 48 ezer forintot fog keresni, tisztességes munkával. "Ezt minden józan embernek támogatnia kell" - mondta a miniszterelnök szóvivője. Dicsérte a 2012-es büdzsé azon célkitűzését, hogy az állam nyugdíjat csak a nyugdíjalapból fizessen.
Az otthonteremtési program jó eszköz lehet az építőipar növekedésének megindításához - vélte Szijjártó Péter. A minimálbér megemelését azzal indokolta, hogy a többi régiós országban az jóval magasabb, mint nálunk: például Szlovéniában 220 ezer, Lengyelországban 103 ezer forint átszámítva. Úgy emlékezett, az ellenzék folyamatosan a megszorításokat követeli a kormánytól, "de a kormány eddig ennek ellenállt". Szerinte az a megszorítás, ami Romániában van, ahol 15 százalékkal csökkent a közalkalmazottak bére, 25 százalékkal pedig a nyugdíjak. Ezzel szemben Magyarországon minimálbér-emelésre került sor - mondta Szijjártó.
A költségvetési bizottság kisebbségi véleményét elsőként Nyikos László, a bizottság jobbikos elnöke ismerteti. Nyikos azzal kezdte, hogy 750 milliárd forint kivonása az államháztartásból igenis megszorítás, és visszautasította, hogy "a Balkánhoz hasonlítsuk magunkat".
Nyikos László
Nyikos szerint a kormány kommunikációjával ellentétben az áfaemelés szegényellenes politika, mert mindenki megfizeti, az egykulcsos adó pedig "neoliberális adónem". Társadalmilag tehát elfogadhatatlan a költségvetés - jelentette ki. Nyikos bírálta , hogy az államadósság csökkentése a költségvetés fő célja, mondván, ez csak eszköz kellene, hogy legyen, célként az "az emberek boldogulását" kellene kitűzni.
Az állami intézmények közül egyedül az Állami Számvevőszék tudja garantálni 2012-ben, hogy az alkalmazottai bére megőrizze a reálértékét - mondta a bizottsági elnök, az ÁSZ jelen lévő vezetőinek is címezve szavait, egyúttal "gratulálva" ehhez.
Ennek az országnak a felemelkedését hosszú távon "nem a feldolgozóipar, nem a multik által betanított munkások", hanem a vidék és a mezőgazdaság jelentheti - jelentette ki egykori "falusi gyerekként" Nyikos László, kevesellve a mezőgazdasági támogatásokat.
"Ne csináljunk a falvakból analfabéták gyülekezőhelyét" - mondta Nyikos László a közművelődési intézmények forrásait és a pedagógusbéreket kevesellve. A sportcélú intézményekről megjegyezte, a felújítandó debreceni stadion lesz "a Patyomkin-falu, miközben Budapest tele van lepusztult stadionokkal".
Nyikos kifogásolta, hogy Matolcsy György gazdasági miniszter keveset jár a költségvetési bizottság üléseire, de most örül, hogy itt van. A költségvetés átláthatóságát is bírálta, és ehhez kapcsolódva átadott Matolcsynak egy általa megrendelt, a bizottság keretéből finanszírozott tanulmányt, mely arról szól, hogy "mit jelent a magyar alaptörvényben az ésszerű részletesség elve, és mit jelent ugyanez a Lajtán túli országokban".
Nyikos felszólalása után Ujhelyi István levezető elnök jelezte, hogy a kisebbségi vélemények ismertetésére rendelkezésre álló összesen harminc percből nyolc perc maradt az LMP-s Vágó Gábornak. A kormánypárti képviselők "Elég lesz annyi is!" felkiáltással fogadták a bejelentést.
Vágó azzal kezdte, hogy "ez nem költségvetés, formailag és tartalmilag sem", megsérti az államháztartási törvényt. Szerinte az NGM már a tervezési folyamat során megbukott, ez jól látszott a kapkodásból, hiszen a minisztériumok nem tudták idejében teljesíteni a kötelezettségeiket. Az elrugaszkodás valójában a valóságtól való elrugaszkodást jelenti, egy nagy ugrást a semmibe - mondta Vágó Gábor.
"Önök mondták, hogy az egykulcsos adó célja a fogyasztás bővítése és a munkahelyteremtés. Ez megbukott, mert a fogyasztás nem bővül, és új munkahelyek nem teremtődnek. Az nem megoldás, hogy idecsábítunk hatalmas adókedvezményekkel külföldi vállalatokat. A kormány láthatóan a távol-keleti utat akarja követni, alacsony megbecsültségű munkavállalókkal, az LMP ehelyett a szlovén-skandionáv utat ajánlja, konkrétan pedig a munkát terhelő járulékok csökkentését" - fejtegette az LMP szónoka.
Matolcsy György gazdasági miniszter (b) és Naszvadi György, költségvetésért felelős államtitkár hallgatja Vágó Gábort
Vágó emlékeztetett rá, hogy az egészségügyi kiadások aránya először csökken a GDP négy százaléka alá. Úgy vélte, az önkormányzatok adókivetési joga szemfényvesztés: "elvesszük a pénzt, aztán megengedjük, hogy az önkormányzatok sarcoljanak". Végezetül megkérdezte Szijjártó Pétert, "mi ez, ha nem megszorítás, milyen szót találjunk rá?" Felidézte, hogy a népnyúzás kifejezést ő már ajánlotta, de az nem felelt meg Szijjártónak.
A vezérszónoki kör következik, elsőként Rogán Antal, a Fidesz részéről.
A költségvetés fő célja, hogy felkészüljön a nemzetközi helyzet bizonytalanságaiból adódó kockázatokra, ezt a magas tartalékokkal teljesíti is - szögezte le Rogán Antal, majd hosszasan beszélt a 2006-os áfaemelésről és a 2010-es költségvetés fenntarthatatlanságáról.
Rogán felsorolta, hogy mely területekre jut nominálisan több pénz, mint 2011-ben, így például a közbiztonságra (+5,8 százalék) és a gazdaságfejlesztésre (+22 százalék). Szijjártóhoz hasonlóan más országok - Görögország, Románia, Szlovákia, Portugália - megszorításairól kezdett beszélni, megemlítve, hogy ebben a helyzetben Magyarország még kedvezőbb válaszokat tud adni a kihívásokra. Ennek az az oka, hogy "más országokkal ellentétben mi már 2010-ben olyan úton indultunk el, amely ösztönzi a gazdaságot" - mondta.
Magyarországon jövőre bérnövekedés, nem bércsökkenés várható, mint a legtöbb európai országban - jelentette ki Rogán Antal. Emlékeztetett rá, hogy a szocialisták kedvező konjunkturális helyzetban a szomszédainál rosszabb helyzetbe manőverezték Magyarországot, most ennek szerinte az ellenkezője történik. Végezetül az ellenzéki költségvetési javaslatokból szemezgetett, bírálva az azokban foglalt javaslatokat, így a jelentős szja-emelést, a társasági adókezdvezmények visszavételét, a cégautóadó növelését, a jövedéki adók emelését.
Rogán Antal után Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke kapott szót.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke beszédét azzal kezdte, hogy hiteltelen a kormány tevékenysége, és megvalósíthatatlan a költségvetés. Ezt jelzi szerinte, hogy az euró árfolyama 300 forint közelébe került.
"Cinizmus országvédelmi költségvetésnek nevezni a tervezetet" - mondta Mesterházy, hozzátette, életveszélyes, mert összeomolhat, ha nem válnak be a kormány tervei. A politikus közölte, van idő arra, hogy, ha nem is az MSZP, hanem a jobboldali közgazdászok javaslatait hallgassa meg a kormány és módosítsa a költségvetést, mert a mostani tervezetet vissza kell vonni" - tette hozzá.
Mesterházy után Szekeres Imre szocialista politikus kapott szót. Közölte: a kormány a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása miatt megfeledkezett a később nyugdíjba vonulókról. Szerinte akiknek a magán-nyugdíjpénztári megtakarításai átkerültek az állami rendszerbe, azoknak a nyugdíja a jövőben fogja nagyon megterhelni a költségvetést.
Szekeres Imre azzal folytatta, hogy a kormány intézkedéseire nem lehet más szót találni, mint a megszorítást. "Ráadásul olyan megszorítás, amely nem teszi fenntartható pályára az országot" - tette hozzá.
A költségvetésben egy sor, "egy árva szám" sincs a közoktatási államosítási folyamatról, amit a kormány meg akar válósítani - fogalmazott Szekeres, aki szerint az Egészségügyi Alap adatairól sem látszik, hogyan biztosítja a kormány az egészségügyi ellátást.
Hargitai János, a KDNP vezérszónoka azt mondta, biztos benne, megfontolják majd a szocialista javaslatokat. Hozzátette: szűk a kormány mozgástere, a múlt miatt. "A korábbi kormány tevékenysége nem tesz lehetővé nagyobb mozgásteret. Szocialista ráta terheli a költségvetést, ez pedig a kamatkiadásokat jelenti" - mondta a kormánypárti képviselő, és hozzátette: a jelentős kamatkiadás oka pedig a korábbi szocialista kormány által felhalmozott államadósság.
Hargitai szerint a hiteleket és az államadósságot csökkenteni kell. Hozzátette, hogy hiába mondják a szocialista képviselők, hogy a miniszterelnök nem tanul semmiből."Pont, hogy önöktől tanult, mégpedig azt, hogy mérsékelni kell az adósságot" - fogalmazott.
A kereszténydemokrata politikus azt is elmondta, hogy Magyarország híre rossz, a szocialista kormányok alatt túlzottdeficit-eljárás alatt volt Magyarország, mert sosem tudtuk tartani az ígért számokat. Hargitai szerint "ezért úgy tartják az EU-ban, hogy nem lehet számítani ránk".
Járai Zsigmond, az MNB felügyelőbizottságának elnöke, volt jegybankelnök és pénzügyminiszter
"A költségvetés teljesíthető, a tervezet fenntartható növekedési pályára teszi az országot, ezért a KDNP támogatja a javaslatot" - fogalmazott Hargitai.
A kereszténydemokraták vezérszónoka után Vona Gábor, a Jobbik elnöke kezdte meg beszédét. Az ellenzéki képviselő azt mondta, hogy "a költségvetés az parlamenti munka egyik ünnepe, de most gyászszertartásra gyűltünk össze".
Vona Gábor szerint minden kommunikációs igyekezete ellenére a kötlségvetési sorokból sem a gazdasági fellendülés, sem a belső fogyasztás élénkítése nem olvasható ki. "A költségvetés utolsó csapást kíván mérni a középosztályra" - mondta a Jobbik elnöke.
"A kormány a legfőbb szavazóbázisát jelentő gazdagoknak kedvez. Ezt jelzi például a beteges ragaszkodás az egykulcsos adórendszerhez. A költségvetésnek egymillió nyertese lesz, és kilencmillió vesztese" - folytatta Vona Gábor.
A kormány által benyújtott költségvetés egy puskaporos hordó, ezért a Jobbik elfogadhatatlannak tartja - mondta Vona Gábor.
A jobbikos Rozgonyi Ernő következett. "Szijjártó Péter, úgy látszik, megunta a dolgot, és hazament", mondta, de érdemes foglalkozni az általa emlegetett elrugaszkodással. Szijjártó "trambulinról is beszélt, de ne felejtsük el, onnan akármekkorát ugrunk, lefelé esünk, és még szerencsénk van, ha a medencében víz van" - bontotta ki a képet Rozgonyi.
"Önök is a külföldi tőkére építik a gazdaságpolitikát, ami alapvetően rossz út. Ezt csinálja húsz éve minden kormány, az eredményt láthatjuk. A tőke nem altruista, azért jön, hogy kizsigerelje az országot. Ehelyett minden eszközzel a magyar vállalkozásokat kellene támogatni" - magyarázta a képviselő.
Nyikos László (szintén Jobbik) szerint a költségvetés azért nem jó, mert a kontextusból kiemel egy elemet, és mással nem foglalkozik: "fetisizálja" a hiány és az államadósság kérdését, és nem szentel figyelmet olyan témáknak, mint például a foglalkoztatás. "Az államadósság visszafizethetetlen, ezt nem én állítom, hanem például Soros György. Viszont kinőhető, mert egy törtről van szó, amelynek a számlálójában a GDP van" - mondta Nyikos, rögtön hozzátéve, hogy ha nem nő a GDP, mint ahogy most valószínűleg nem fog, akkor mégsem nőhető ki.
Nyikos felidézte, hogy megkérdezte Matolcsyt, mennyi pénz van az Összefogás az államadósság ellen nevű alapban, és kiderült, hogy október 7-én 132 millió forint volt - miközben az államadósság összege húszezer milliárd forint. "Önök sem hisznek ebben, mert összesen hét kormánytag és nyolc kormánypárti parlamenti képviselő adakozott ebbe az alapba" - emelte ki a jobbikos politikus.
Az LMP-s Scheiring Gábor azzal vádolta a kormányt, hogy "a kettős beszédnek az a mélysége, amibe önök lökték az országot, végzetes hatással van a közbeszédre". Hozzátette, elfogadja, hogy nem akarják a megszorítás szót használni, de elfogadhatatlan, hogy "a csökkenő számokról növekvő bizonyítványt állítanak ki". "Soha nem látot szakadékot vertek a szavak és a valóság közé" - jelentette ki.
Scheiring szerint Matolcsy törvénysértést követett el, amikor augusztus 31-ig csak olyan költségvetést mutatott be a kormánynak, amely az ÁSZ szerint sem volt költségvetésnek nevezhető. "A futóhomokra épülő költségvetés már a jövő év elején megbukhat", mert nem készültek hatástanulmányok, ami egyébként szintén törvénysértő - jegyezte meg. Felidézte a hajdani háromszázalékos növekedési célt, és úgy vélte, az új, másfél százalékos cél is irreális.
"Ez a nyomor költségvetése" - így fejezte be felszólalását Scheiring Gábor.
Az LMP másik vezérszónoka, Vágó Gábor felidézte Seszták Oszkár KDNP-s képviselő előző napi kilejentését, mely szerint "fel kell tőkésíteni egy osztályt", a középosztályt. "Ez hát az adórendszer lényege, önök egymillió ember kedvéért lemondanak a másik kilencmillióról. Ráadásul az egykulcsos adó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ez az osztály nem húzza az országot" - mondta Vágó.
Az LMP-s képviselő szerint a Fidesz költségvetése nemcsak a valóságtól rugaszkodik el, de attól az elvtől is, hogy a magyar kormánynak fontos a nemzeti kultúra. "A teljes kulturális költségvetés harmincmilliárd forint alá csökken, ez óriási pofon a kulturális szférának" - emelte ki, hozzátéve, hogy ez is jól mutatja, továbbra is a rossz irányba megy az ország.
"Könnyen megjósolható, hogy ez a munkanélküliség és az elszegényedés költségvetése lesz. A kormány gazdasági szabadságharca elbukott" - mondta Vágó Gábor. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány nem támogatj azt az LMP-s módosítót, hogy az állam által átvett megyei vagyon forgalomképtelen legyen, így arra lehet csak gondolni, hogy a magánnyugdíjpénzek eltapsolása után ezt is fel akarja élni a kormány.
A számokat látni, de a kívánatosnak tartott folyamatok nem világosak - ez volt az egyik fő gondolata Szili Katalin független képviselő hozzászólásának. Szili emellett főként kisebb, konkrét átcsoportosításokra kérte a kormányoldalt.
"Ez a költségvetés Magyarország elszegényedésének a költségvetése" - mondta Gúr Nándor, összevetve a kormány növekedési ígéreteit a legfrissebb prognózisokkal. Az immár szinte üres ház előtt Gúr Nándor az egyes szektoroktól elvont összegeket sorolta, és kiemelte, hogy az ország versenyképessége "abszolút módon csökken". Kifogásolta, hogy az élőmunkára rakódó terheket nem mérsékli a kormány. Az MSZP szerint a hátrányos helyzetű terségekben nulla százalékos járulékkulcsokra lenne szükség.
Vágó Gábor (LMP) szót kért, és emlékeztetett rá, hogy a Gúr Nándor által említett, a hátrányos helyzetű térségek számára javasolt járulékmentesség az LMP Munkát, levegőt című alternatív költségvetési javaslatában szerepelt.
Gúr Nándor azzal vágott vissza, hogy ő már a 2010-es kampányban beszélt erről a javaslatról, de örül, hogy az LMP is támogatja.
"Nem a középosztályt erősítjük, nem a gazdagokat preferáljuk, hanem egy olyan nemzeti társadalmi bázist építünk, amely a munkából fenntartja önmagát", és a szegények gyarapodásához szükséges feltételeket is megteremti - magyrázta az LMP-s bírálat nyomán a KDNP-s Pálffy István. A Jobbik korábbi kritikájára reagálva azt mondta, nem az EU-nak akar megfelelni a kormánytöbbség, hanem az ország érdekét nézi, amikor leszorítja a hiányt.
"Szűk a mozgástér valóban, de ki akar ugrálni Európában? Ha körbenézünk, senki sem balettcibőben ugrál az európai parketten" - nyúlt egy szemléletes képhez Pálffy István. Az euróövezetben nem a nadrágszíjat húzzák, a periféria országai gyakorlatilag cukorspárgával kötik fel a gatyájukat, ezt ki kell mondani" - folytatta Pálffy, hozzátéve, hogy éppen ezért "a magyar költségvetés számait meg kell becsülni".
"A gyarmatosítási folyamattal való szembeszegülés teljes hiánya tükröződik" a költségvetésben - értékelte a büdzsét Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik). Szerinte "szembe kell szegülni az adósságpréssel", újra kell tárgyalni az államadósságot, átütemezést kell kérni. Követelte, hogy Magyarország ne fizessen 14 milliárd forintot Nagy-Britanniának az ottani gazdáknak járó visszatérítésként, megjegyezve, hogy a Jobbik számításai szerint az Unió "nettó befizetői vagyunk".
A Leader program szocialista vérszívói miért nincsenek még börtönben? - tette fel a kérdést Gaudi-Nagy Tamás az uniós vidékfejlesztési támogatási programra utalva. Arra kérte ezután a kormányoldalt, hogy halassza el a Kossuth tér egymilliárdos átalakítását, mert a jelenlegi helyzetben erre nincs pénz.
Vágó kért szót Gaudi-Nagy Tamásnak a párttámogatások nagyságát kifogásoló egyik mondatára reagálva, és jelezte, mielőtt ez a kérdés szóba kerül, a pártfinanszírozást kellene rendbe tenni. Emlékeztetett rá, hogy az LMP korábbi javaslatát "a Fidesz és az MSZP nagykoalíciója" lesöpörte.
Vas Imre (Fidesz) az elszegényedés emlegetésére reagálva azt mondta, "akkor szegényedik el valaki, amikor többet költ, mint amennyi bevétele van, a költségvetés pedig pont azt próbálja megvalósítani, hogy a kiadások és a bevételek egyensúlyba kerüljenek".
"Egy évvel ezelőtt majdnem ugyanazokat mondtam el, mint amit most fogok" - harangozta be felszólalását Osztolykán Ágnes LMP-s kéviselő. Egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a kormány megint az oktatáson spórol, a pedagógus-életpályamodellt nem vezeti be jövőre sem.
Amikor a költségvetést meg kellett tervezni, az üres lapra sajnálatos módon először azt az 1100 milliárd forintot kellett felírni, ami Magyarország adósságszolgálati terhét jelenti - mondta Básthy Tamás, a KDNP képviselője. A politikus azt is mondta, hogy fel kell jegyezni azt is, amit megtanult az ország az elmúlt évekből, azt, hogy adósságnöveléssel nem lehet megfinanszírozni költségvetési álmainkat. A kereszténydemokrata honatya kijelentette, hogy korunk egyik legnagyobb problémája a bizalomhiány. "Magyarország most sokkal szerencsésebb helyzetben van, mint a görögök, olaszok, portugálok, mert mi szuverénebbek vagyunk", nem szól bele az EU annyira a dolgainkba, mint a szóban forgó népek életébe, ez pedig a kormány elmúlt másfél éves tevékenységének köszönhető a politikus szerint.
"Csökkenni fognak a jóléti kiadások, a családtámogatások. Miközben nőnek az árak, drágább lesz minden, addig csökkenteni fogják a jövedelempótló támogatásokat", mondta Nemény András. Az MSZP képviselője szerint jövőre semmi jóra sem számíthatnak a szociális intézményekben lakók, az intézményeknek járó állami támogatás fajlagosan csökkenni fog. A szocialista politikus felrótta a kormánynak, hogy megváltoztatja a nyugdíjemelés képletét, így a jövőben a nyugdíjasok járandóságát minden esetben az infláció mértékével emeli az állam, akár jól megy a gazdaságnak, akár rosszul. "Az elszegényedés éve lesz 2012."
Ez a gyarmatosítók és a gyarmatosítottak költségvetése, mondta Baráth Zsolt. A jobbikos képviselő úgy fogalmazott: "Nem a legvidámabb barakk Magyarország, hanem a legszomorúbb gyarmat. Az a kérdés merült fel bennem az országvédelminek nevezett költségvetés hallatán, hogy melyik ország védelmét szolgálja a most tárgyalás alatt levő költségvetés. A magyar emberektől elvesz, az idegen hitelezőknek pedig juttat."
Varga László KDNP-s politikus úgy kezdte felszólalását: "Jó költségvetés nincs". A jó költségvetés az lenne, ha mindenki igényeit kielégítené, de ez nem megvalósítható szerinte. Később azonban már arról beszélt: van mégis jó költségvetés. "Az, amelyik reális" - mondta, hozzátéve, hogy ez igaz az intézményi és a családi költségvetésekre is, de főleg igaz, ha államiról van szó. Beszélt arról is, hogy "komolyan kell venni az adósságot".
Lamperth Mónika szocialista képviselő szerint "ez nem egy becsületes költségvetés". Matolcsy György és Szijjártó Péter a költségvetési expozénál összevissza hazudozott, ez nem becsületes - mondta.
Bebes István fideszes képviselő Lamperth Mónikának azt mondta, bocsánatot kéne kérnie, mert a szocialisták képezték az adósságot úgy, hogy abból nem fejlődött az ország.
A fideszes Kovács Ferenc Mindszenty József ötvenöt évvel ezelőtt elmondott szavait idézte a haza újjáépítéséről, mondván, "gazdaságilag, erkölcsileg közel vagyunk ahhoz a ponthoz", ahol 1956. október 23-án voltunk. "A költségvetés biztosíték arra, hogy 2013-14-ben mindenféle igényt, legalábbis alapjaiban, minimális szinten, rendezni lehessen" - mondta.
Varga László (MSZP) visszautasította KDNP-s névrokonának egy, az adórendszerről szóló korábbi kitételét ("Ez van"). Szerinte ez elfogadhatatlan, igenis lehet másképp alakítani az szja-rendszert és minden mást is.
Scheiring Gábor (LMP) azt kifogásolta, hogy miközben az árfolyamgát lehetőségével alig él valaki, a végtörlesztés pedig csak a legtehetősebbek számára elérhető, csak hárommilliárd forintot találtak az eszközkezelőre. Az LMP szerint a bankadóból egy ingatlanalapot kellene létrehozni, amely több nagyságrenddel nagyobb forrást biztosíthatna.
Gyopáros Alpár (Fidesz) felhívta a Jobbik figyelmét arra, hogy képviselői azt sérelmezik, hogy a kormány csak a hiánycélra figyel, és eközben az államadósság törlesztését ostorozzák. "A hiányt éppen azért kell alacsonyan tartani, hogy megállíthassuk az eladósodást" - mutatott rá a fideszes politikus.
"Több területen a Bokros-csomagot felülmúló elvonást" vett észre a jobbikos Z. Kárpát Dániel, aki közölte, pártja nem mondta, hogy nem kell visszafizetni az államadósságot. "De igenis tárgyalóasztalhoz kell ülni, ahogy megtették már ezt más államok", például Dél-Amerikában, és most "Görögország is ezen az úton jár".
A jelenlegi gazdasági helyzet előtt egész Európa, sőt az egész világ tanácstalanul áll, ezért van szükség a jelentős tartalékkal tervezett költségvetésre - közölte a fideszes Mengyi Roland. "Azon kevés ország közé tartozunk, amelyek nemcsak felismerték az államadósság veszélyét, de tenni is tudnak ellene" - mondta.
Kovács Tibor (MSZP) úgy látta, a kormánypártiak propagandaszövegeket ismételgetnek, holott őszinte beszédre lenne szükség. "Az államadósság most magasabb, mint egy évvel ezelőtt" - jelentette ki. (Az államadósság számítási módjairól itt olvashat.)
Felszólalása után Latorcai János KDNP-s alelnök félbeszakította a vitát fél percre, mert megvárta a délután négy órát, hogy lezárhassa a költségvetést megalapozó adótörvények általános vitáját.
Gúr Nándor (MSZP) szerint a nyugdíjvagyon "elkobzása" után sem csökkent érdemben az államadósság szintje, állítása szerint ugyanolyan szinten van, mint amikor a Fidesz átvette a kormányt.
Ékes József (Fidesz) a szocialista kormányok alatti államadósság-növekedésre emlékeztette Gúr Nándort. 2002-ben 52 százalék volt az államadósság szintje, 2010-re 80 százalék fölött volt - mondta.
Kovács Tibor (MSZP) azt mondta, az előző kormány nem "elkocsmázta", hanem fejlesztésre fordította a pénzt. Szerint a pénzből hidak, utak épültek, és ebből emelték a közalkalmazottak bérét is.
Kósa Lajos (Fidesz) szerint az államadósság növekedése úgy történt meg, hogy nagy nemzeti vagyontárgyakat idegenítettek el, mint amilyen a Ferihegyi reptér is. "A jelenlegi látszatnál is jóval félelmetesebben" gazdálkodott az előző kormány - állította. A legnagyobb hiány szerinte a magán-nyugdíjrendszer miatt keletkezett.
A szocialista Göndör István szerint a kormány teljesen fölöslegesen vette meg a Mol-részvényeket, amivel az állam eltőzsdézte a közvagyont.
Gúr Nándor szerint járulékot kéne csökkentenie a kormánynak, nem adókat kivetnie. "Döntik a pénzt a gazdagoknak" - mondta, hozzátéve, hogy kizsigerelik a szegényeket.
Kósa Lajos azt mondta, "Magyarország történelmi pechje, hogy a szocialisták mindig csak ellenzékben világosodnak meg". Amikor kormányon vannak, megduplázták az államadósságot, és évről évre rosszabb gazdasági mutatókat produkáltak.
Scheiring Gábor azt állította, a Fidesz 450 milliárdnyi fedezetlen módosítót nyújtott be a ellenzékben, így ő maga is felelős az államadósságért. Az LMP-s politikus ötpárti költségvetési felelősségi szerződést ajánlott a kormánynak.
Szekó József fideszes képviselő felszólalásában a szocialista képviselők jövő évi büdzsétervezetet érintő kritikáira reagálva azt mondta, az ellenzéki politikusok elfeledkeztek arról, hogy ők tették keskeny pallóra Magyarországot. "Üres államkasszát hagyott maga után a szocialista kormány" - fogalmazott. Szerinte emiatt más startvonalról kellett indulnia a mostani kormánynak.
Szekó József után Szabó Zsolt, a Fidesz-frakció másik tagja kapott szót. A képviselő arról beszélt, hogy nem lehet azonnal eredményt várni egy-egy változtatástól, ez egy folyamat, az intézkedések kedvező hatása idővel meg fog jelenni."Hatvanban száz főt kellett behívni ahhoz, hogy negyvenöt ember munkát kapjon, mert sokan a feketegazdaságban dolgoztak" - mondta, és hozzátette, a lényeg az, hogy a munkaerőpiacra kell terelni az embereket, akik ma nem találhatók meg ott.
Szólláth Tibor Zoltán fideszes képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetésben komoly tartalék van, amelyre a mostani bizonytalan idők miatt van szükség. Hozzátette, hogy az állam, a lakosság és a vállalkozások is el vannak adósodva. Szerinte bűn volt eladósítani az államot és a lakosságot. A képviselő elismételte azt a többször hangoztatott fideszes és kormányzati célt, hogy munkaalapú társadalomra kell áttérni.
Kiss Sándor jobbikos képviselő rövid felszólalásában arra utalt, hogy a Fidesz sem hangoskodott, amikor elterjedtek a devizahitelek.
A Fidesz-frakcióba tartozó Hadházy Sándor a szocialista kormányzást kritizálva többek között azt mondta, a szocialisták büszkék lehetnek ugyan az általuk elrendelt útépítésekre, ám azokat az utakat jóval kevesebből is meg lehetett volna építeni. A jövő évi költségvetésnek köszönhetően a kormánypárti képviselő szerint a válságzónát elhagyja Magyarország.
Kósa Lajos fideszes képviselő, debreceni polgármester azt mondta, a jövő évi költségvetés az első olyan, amelyet teljes egészében az új kormány készített. "Az előző évek tapasztalata az volt, hogy az önkormányzatok finanszírozása csökkent, de a 2012-es költségvetés szerint kedvezőbb lesz a kép." Szerinte ez fontos dolog a mostani helyzetben, mert "az ország még nem menekült meg a csapdából".
Kósa úgy vélte, összességében örvendetesnek mondható önkormányzati szempontból, hogy a bevétel szerkezete stabilizálódik. Azt is elmondta, igazságtalan a közösségi közlekedésre fordított támogatás, ha a vidéki és budapesti arányokat nézzük. Módosító javaslattal szeretné elérni, hogy az erre a célra szánt összeg túlnyomó részét ne a budapesti közlekedés kapja. Szerinte, ha a főváros és a vidék 50-50 százalékban részesedne, az méltányos lenne.
Puskás után az MSZP-frakcióból Gúr Nándor is azt kérte a kormánypártoktól, hogy ne csak a gazdagokat, hanem a szegényeket is támogassák.
Ujhelyi István, az Országgyűlés szocialista alelnöke - Gyutai Csaba fideszes képviselő felszólalása után - közölte, hogy lejárt a pártoknak biztosított időkeret, ezért a költségvetés szerdai vitáját lezárta.