A recesszió elkerülése is múlik az izraeli választásokon

A mai izraeli választások tétje nem csupán az, hogy folytatódik-e a Sharon fémjelezte agresszív politika a palesztinokkal szemben, hanem az intifáda kirobbanása óta visszaesett gazdasági növekedés újbóli fellendítése is múlik rajta. Az állandósuló merényleteknek, és a fegyveres harcoknak köszönhetően az ország 50 éve nem látott recesszióba süllyedt - írja összeállításában a BBC News Online.

Izrael ugyan hosszú ideig tagadta, hogy a palesztin fejti ki a legnagyobb negatív hatást a gazdaságra, de mára egyértelművé vált a szoros összefüggés, amely a munkanélküliség növekedésében, illetve a bevételek csökkenésében nyilvánul meg elsősorban.

Forrás: MTI

Yoram Gaby a Bank Hapoalim képviselője a BBC News Online-nak elmondta, hogy véleménye szerint a recesszióért 80 százalékban a palesztin felkelés tehető felelőssé, és csak 20 százalékban okolható a világgazdaság megtorpanása. Az elmúlt évben az izraeli GDP csupán 1 százalékkal bővült, alig két évvel ezelőtt pedig még 7 százalékos növekedést regisztráltak.

Az intifáda 2000-es kitörése előtt ráadásul Izraelt is elérte a technológiai szektorban világszerte tapasztalható robbanás, de a felkelés még ugyanebben az évben erősen visszavetette a lendületbe jövő gazdaságot. Szakértők szerint, ha az intifáda, és a nyomában kialakult bizalmatlanság hatásait figyelmen kívül hagynánk, az izraeli gazdaság tavaly 4-5 százalékkal nőtt volna.

A gazdaság állapota ellenére a hadi kiadások - ugyan az elémúlt évtizedben némileg csökkentek - a tavalyi évben a költségvetés 10 százalékát tették ki, míg Nagy-Britanniában ugyanez az arány 2-3, az Egyesült Államokban pedig 5 százalékos.

2002-ben az izraeli jegybank ráadásul kamatemelésre kényszerült az infláció megfékezése, és a sékel leértékelődésének megakadályozása érdekében. Január elején aztán megtörtént a várva várt kamatvágás, azonban az irányadó kamatláb még így is - viszonylag magasan - 7 százalék körül mozog.

A recesszió megfékezése érdekében a kormánynak ugyan sikerült a közkiadások csökkentését, illetve a növekvő hiány megfékezését célzó költségvetést elfogadtatni, de kemény árat fizetett érte. A vitákban meggyengült Sharon vezette jobboldali Likud párt parlamenti többség nélkül maradt, így a miniszterelnök az idő előtti választások kiírására kényszerült.

A Likud és baloldali Munkapárt gazdaságpolitikai elképzelései lényegi különbségeket tartalmaznak főként az adórendszer, a munkanélküliség és a privatizáció kérdésében, de a közgazdászok körében is eltérőek a vélemények. A jegybank az adóbevételek növelése érdekében jelentős reformokat tart szükségesnek az adórendszerben, míg a szakemberek úgy vélik, hogy az új kormánynak elsősorban a kiadásokat kellene csökkentenie mintegy 5-15 milliárd sékellel.

A reformok szükségességét mindkét párt elismeri, de kérdés, hogy a győztes koalíció lesz-e elég erős ahhoz, hogy az intézkedéseket végre is hajtsa.

Szakértők szerint mivel igencsak kevés az esély arra, hogy egyetlen párt abszolút parlamenti többséget szerezzen, bármelyik párt kerüljön is hatalomra, a reformok keresztülvitele minden bizonnyal nagyon nehéz lesz - írja a BBC News Online.