Spekuláció, válság és bizalomhiány: a forintgyengülés krónikája

A forint ellen, tehát jegybanki kamatemelésre, illetve a forint mellett spekuláló nagy külföldi befektetők mindig is jelen voltak a magyar devizapiacon. Az idén januárban majd májusban tapasztalt események ékes bizonyítékai annak, hogy a jórészt külföldi kézben lévő állampapírpiacon keresztül milyen erőteljes nyomást tudnak kifejteni a nagy intézményi befektetők. A forint árfolyamának múlt héten kezdődött gyengülését erős spekulatív nyomás váltotta ki külföldi befektetési bankok részéről, amit a jegybank példátlan kamatemelése követett. Az alábbiakban fordított időrendi sorrendben taglaljuk az eseményeket.

A pénteki kamatemelés rövid távon hatásosnak bizonyult: a forint árfolyama egészen a 263-as szintig erősödött az euróhoz képest, és napközben stabilizálódni látszott. Több kereskedelmi bank megemelte betéti kamatait, az alapkamathoz igazítva azokat. Az egyik olyan nagy befektetési bank, amely a magyar piacon spekulánsként is többször volt már jelen, a J. P. Morgan eközben pesszimista képet festett a várható helyzetről, és akár 15 százalékos alapkamatot sem tartott kizártnak jelentésében.

A kereskedők közül többen is vihar előtti csendet emlegettek a piacon, félelmük pedig a hivatalos zárás után igazodott be, amikor is a kis forgalmú piacon történő forinteladások egészen 273 forintos árfolyamig repítették az eurót, ami mintegy 3 százalékos árfolyamesést jelentett egy-másfél óra alatt. A jegybanki kamatemelés gyakorlatilag hatástalanná vált.

Válságszintre gyengült a forint a zárás utáni kereskedésben

Nagy a bizalmatlanság a forintárfolyammal szemben

Akár 15 százalékos alapkamat is elképzelhető a külföldiek szerint

Emelkedtek a kamatok több kereskedelmi banknál