Spekuláció, válság és bizalomhiány: a forintgyengülés krónikája

A forint ellen, tehát jegybanki kamatemelésre, illetve a forint mellett spekuláló nagy külföldi befektetők mindig is jelen voltak a magyar devizapiacon. Az idén januárban majd májusban tapasztalt események ékes bizonyítékai annak, hogy a jórészt külföldi kézben lévő állampapírpiacon keresztül milyen erőteljes nyomást tudnak kifejteni a nagy intézményi befektetők. A forint árfolyamának múlt héten kezdődött gyengülését erős spekulatív nyomás váltotta ki külföldi befektetési bankok részéről, amit a jegybank példátlan kamatemelése követett. Az alábbiakban fordított időrendi sorrendben taglaljuk az eseményeket.

Zárásra tovább gyengült a forint, jelezve, hogy a bizalom nem állt helyre a magyar fizetőeszközzel szemben. A forint gyengülése okozta leginkább a Budapesti Értéktőzsdén bekövetkezett mélyrepülést, jelezve, hogy a háromnegyed részben külföldiek uralta értékpapírpiacra is kezd átterjedni a bizalmi válság.

Az elsődleges forgalmazók számára a délelőtti államkötvény-aukciót nem tartották meg, a diszkont kincstárjegyek aukciója eredménytelenül zárult. Napközben 2-3 forintos ingadozás volt tapasztalható a forint árfolyamában, az utcai valutaváltók pedig már reggel átírták áraikat, egyes helyeken 280 forintért lehetett eurót kapni:

Tovább gyengült a forint, zuhant a tőzsde

Eredménytelen volt a diszkont kincstárjegyek aukciója

Hevesen ingadozik a forint árfolyama

Már 280 forintért is adják az eurót