Spekuláció, válság és bizalomhiány: a forintgyengülés krónikája

A forint ellen, tehát jegybanki kamatemelésre, illetve a forint mellett spekuláló nagy külföldi befektetők mindig is jelen voltak a magyar devizapiacon. Az idén januárban majd májusban tapasztalt események ékes bizonyítékai annak, hogy a jórészt külföldi kézben lévő állampapírpiacon keresztül milyen erőteljes nyomást tudnak kifejteni a nagy intézményi befektetők. A forint árfolyamának múlt héten kezdődött gyengülését erős spekulatív nyomás váltotta ki külföldi befektetési bankok részéről, amit a jegybank példátlan kamatemelése követett. Az alábbiakban fordított időrendi sorrendben taglaljuk az eseményeket.

Az előző napi események (a forint elleni spekulációs nyomás, az árfolyam gyengülése) után reggel a jegybank elnöke, Járai Zsigmond még azt nyilatkozta, hogy "nem nagyon aggódunk, ha két napig, egy hétig vagy átmeneti, rövidebb ideig gyengébb [a forint]". Szerinte ugyanis a befektetők nem ismerték még fel azt, hogy Magyarországon az alapvető gazdasági mutatók javulnak, és a forint gyengülésének nincs a gazdaságban rejlő oka.

Ezt azonban a befektetők teljesen figyelmen kívül hagyták, és ennek hatására tovább gyengült a forint, ami végül is az MNB példátlan kamatemeléséhez vezetett. Magyarországon a régió országaihoz képest már eddig is kimagasló volt az alapkamat, a döntéssel azonban még nagyobb lett a különbség. A döntés teljesen váratlanul érte a piacot, az elemzők legfeljebb 150 bázispontos emelést valószínűsítettek:

Járai nem aggódik a forint gyengesége miatt

Példátlan jegybanki kamatemelés