Spekuláció, válság és bizalomhiány: a forintgyengülés krónikája

A forint ellen, tehát jegybanki kamatemelésre, illetve a forint mellett spekuláló nagy külföldi befektetők mindig is jelen voltak a magyar devizapiacon. Az idén januárban majd májusban tapasztalt események ékes bizonyítékai annak, hogy a jórészt külföldi kézben lévő állampapírpiacon keresztül milyen erőteljes nyomást tudnak kifejteni a nagy intézményi befektetők. A forint árfolyamának múlt héten kezdődött gyengülését erős spekulatív nyomás váltotta ki külföldi befektetési bankok részéről, amit a jegybank példátlan kamatemelése követett. Az alábbiakban fordított időrendi sorrendben taglaljuk az eseményeket.

A forint elleni nyomásnak és a kialakuló spekulációs támadásnak az első jelét csütörtökön lehetett látni, amikor már több elemző is aggodalmát fejezte ki az [origo]-nak a forint árfolyamával kapcsolatban, és kamatemelést valószínűsített:

Kamatemelést várnak az elemzők

Egyes elemzők sok mindent tettek függővé az aznapi államkötvény-aukciótól, mondván, hogy amennyiben nagy az érdeklődés, a nyomás enyhülhet a forinton. A csütörtöki államkötvény-aukció ugyan jó eredménnyel zárult, ez azonban kevés volt ahhoz, hogy megállítsa a forint gyengülését, a hazai fizetőeszköz a hivatalos kereskedési idő vége után még tovább gyengült:

Átmenetileg állították csak meg a forint gyengülését

Zuhan a forint a hivatalos kereskedés után is