A vártnál nagyobb a mérleghiány

2003. októberben 469 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg, míg az év első 10 hónapjában 4,014 milliárd eurót tett ki a mérleghiány. A szezonális hatások kiszűrésével számított egyenleg az előző hónaphoz viszonyítva lényegében nem változott. Elemzők 380-390 millió eurós folyó mérleghiányt valószínűsítettek októberre - közölte honlapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A folyó fizetési mérleg egész éves hiánya minden bizonnyal a GDP-hez mérten 6 százalék fölött lesz, bár lehet, hogy eléri a 6,5 százalékot - mondták a távirati iroda által megkérdezett kutatók.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint rendkívül kedvezőtlenek az októberi adatok, és várhatóan alig változik a tendencia az év végéig. A Pénzügykutató Rt. arra számít, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 4,6-4,8 milliárd euró lesz 2003-ban. A kutató szerint kedvezőtlen a reálfolyamatok alakulása, ezt igazolja vissza az áruforgalom és a szolgáltatások, s ezen belül az idegenforgalmi egyenleg. A pénzforgalommal kapcsolatos tételek javítják ugyan az összképet, de nem tudják ellensúlyozni az általánosan romló tendenciát - mondta.

Petschnig Mária Zita hangsúlyozta: "az igazán kedvezőtlen az, hogy a 2001-ben megkezdett, majd egész idén nyárig folytatott belső keresletélénkítő politika ez év őszére hozta meg negatív hatásait". Ez leapasztotta a lakossági megtakarításokat és növekvő külső adósság beáramlást eredményezett.

Karsai Gábor, a GKI ügyvezető igazgatója szerint az első tíz havi adatok tükrében a folyó mérleg ez évi deficitje 4,5 milliárd euró fölött lesz, a GDP-hez mérten 6,5 százalék körül alakul.

A vezető kutató szerint ugyan az áruforgalom szezonálisan kiigazított havi adata már kedvezőnek mondható az év tizedik hónapjában, de összességében az idei képet nem javítja. Az áruforgalmi egyenlegre az hat leginkább, hogy a fogyasztás rendkívül dinamikusan emelkedik, ez pedig felhúzza a tartós fogyasztási cikkek, köztük különösen a személygépkocsik importját - mondta.

Karsai Gábor szerint az áruforgalmi mérlegben jövőre javulást lehet elérni azzal, hogy a kormányzat maximum 1 százalék reálkereset-növekedést irányzott elő. A kutató szerint kedvező az is, hogy jövőre az állam már többségében nem forintban, hanem euróban akarja finanszírozni az eladósodást, mivel az euró kamatok alacsonyabbak a forint kamatoknál.