Drága marad a lakossági bankolás

Mintegy 50-60 milliárd forinttal többet fizetnek a bankok lakossági ügyfelei évente a pénzintézetek szolgáltatásaiért, mintha ugyanezeket a szolgáltatásokat az Európai Unióban vásárolnák. Kutatók szerint a helyzet a csatlakozás után sem változik - írja hétfői számában a Magyar Hírlap.

A bankok igazán csak a vállalati ügyfelekért versenyeznek: ezen a részpiacon a betéti- és a hitelkamatok közötti különbség kisebb, mint az uniós országokban. Más a helyzet a lakossági piacon: itt a kamatkülönbözet 14,3 százalékos az uniós 6,9-cel szemben - mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa a Nemzetközi Bankárképző Központ konferenciáján.

A kutató szerint az elmúlt három évben szorosan követte a piaci kamatok mozgását az MKB, a CIB, és az Inter-Európa, míg a K&H, a Postabank, az Erste, a Citibank és az OTP rugalmatlan volt. A jelenséget Király Júlia, a bankárképző központ vezetője a magyar háztartások árérzéketlenségével magyarázta.

Király Júlia elmondta, hogy európai tapasztalatok szerint akkor a legerősebb a lakossági ügyfelekért folyó verseny, ha a vezető pénzintézetek piaci részesedése közötti különbség alacsony, ezért a szakértő további bankfúziókra számít.