A régi tagországok magas átlaga azonban óriási különbségeket takar. Svédországban a GDP felét is meghaladják az adóterhek (50,6 százalék), míg Írországban 28,6 százalékot tesznek ki. A régi és az új tagországok többségében - köztük Magyarországon is - csökkentek az adóterhek 2001-hez képest, ám nyolc országban emelkedtek - derül ki a tanulmányból.
Eltérő képet mutatnak a huszonötök az adóbevételek szerkezetét tekintve. A közvetlen adók Lengyelországban a teljes adóbevételek mindössze 18,7 százalékát teszik ki, Szlovéniában 20,2, Szlovákiában 22,6 százalékot. Ezzel szemben Dániában 60,5 százalék ez a ráta, de az Egyesült Királyságban és Finnországban is jóval 40 százalék felett jár a közvetlen adók részesedése az adóbevételeken belül.
A különbség egyik oka, hogy az elmúlt időben több új tagállamban is csökkent a személyi jövedelemadó és a társasági adó - mutatnak rá a szakértők. A régi tagállamokban a legmagasabb személyi jövedelemadó-kulcs átlagosan 46,2 százalék, szemben az új tagállamok 34,9 százalékával. A társasági adónál 10 százalékpontos különbség van a két csoport átlaga között. Néhány nagyobb régi tagállam - köztük Francia- és Németország - keményen küzd a társasági adó harmonizálásáért, és tiltakozik az ellen, hogy az új tagállamok úgymond káros adóversenyt folytatnak velük szemben.
A társadalombiztosítási hozzájárulás aránya Csehországban (42,4 százalék), Németországban (42,3 százalék) és Szlovákiában (41 százalék) a legmagasabb. Ezzel szemben Dániában a teljes adóbevételek mindössze 3,4 százalékát teszi ki a társadalombiztosítási hozzájárulás - írja a Világgazdaság.