Külföldi befektetőket várnak a kastélyok felújításához

Tizenkét hazai kastélyt hirdetnek meg hamarosan nemzetközi tenderen, hogy felmérjék, van-e érdeklődés a piacon a műemlékekbe történő befektetésekre. Az elidegeníthetetlen műemlék épületeket nem adják el, azok hasznosítására 99 éves tartós szerződést kötnek. Az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának kastélyok, kúriák, várak ügyével foglalkozó albizottságának elnöke, Kovács Ferenc szerint az a legfontosabb, hogy kétezer magyar kastély közül minél több és minél hamarabb vendégfogadásra is alkalmas legyen.

Idegenforgalmi szakértők állítják: hazánkban ma még a kastély- és várturizmusban rejlő lehetőségek javarészt kihasználatlanok. Ennek oka, hogy a sokszor rossz állapotban lévő épületek, épületegyüttesek renoválása, de még a karbantartása is nagy anyagi megterhelést jelent a tulajdonosi jogokat gyakorlóknak. S bár az utóbbi években a millenniumi kastélyprogramra - többek között Gödöllő és több egyházi épület felújítására csaknem 20 milliárd forintot költöttek, ma is több ezer értékes épület vár rekonstrukcióra. Sőt nem csak a rekonstrukció a lényeg, mondta Kovács Ferenc, az lenne a cél, hogy a felújított épületekbe a bérlők, a tulajdonosok mielőbb új életet leheljenek, vagyis az új ruhába öltöztetett régi nemesi házak új funkciókat kapjanak, vendégfogadásra alkalmassá váljanak.

Az országban jelenleg egy viszonylag pontos statisztika szerint kétezer kastélyépület és kúria található. A kétezer jegyzett épületből eddig 718-at nyilvánítottak védettnek, ezek állapota is sok törődést igényel még. A műemlék épületek közül 52-ben működtetnek kastélyszállót, összességében pedig 98-ban alakítottak ki szálláshelyeket. Igaz, ezek többsége nem luxushotel, inkább egyszerű fogadókról, panziókról van szó.

Eddig összesen két ötcsillagos kastélyhotel nyitotta meg kapuit, az egyik Röjtökmuzsajon, a másik Parádsasváron.

Kovács Ferenc megemlítette, hogy az eredetileg tíz évre szóló nemzeti kastélyprogramot szándékaik szerint nem csupán költségvetési pénzekből finanszíroznák, igencsak számítanának a magánbefektetők megjelenésére is. Sőt az uniós források bevonásáért is tesznek lépéseket. Az Alpok-Adria együttműködés keretében tették meg az első lépéseket, ahová először Vas megye jelentette be csatlakozási szándékát. Itt, a nyugati részeken található ugyanis a legtöbb kastély és kúria, s a megye programok kidolgozására, projektek előkészítésére már egyszer kapott is az EU-tól 10 millió ECU-t. A Vas megyei program volt tehát az első, s erre épülve kapcsolódott be hazánk az európai uniós programba, az európai hagyományok együttműködési rendszerébe. Ennek lényege, célja a kisebb történelmi házak (kastélyok, kúriák) felújításának az elősegítése. Az együttműködési rendszerhez - melynek tagja Anglia, Franciaország, Portugália, Hollandia, Belgium és Írország - mi is csatlakoztunk. Jelenleg már tíz épületnek végzik a Dunántúlon az építészeti felmérését és a régészeti feltárását. Az épületek parkjainak, kertjeinek a tervezését is finanszírozza az unió. Az uniós hitelekhez egyébként a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül lehet hozzájutni.

Az első intézkedések egyike az lesz, hogy 12 kiválasztott kastélyt nemzetközi tenderen hirdetnek majd meg, mondta el az elnök. Ebben az egyik legértékesebb a Fertődi Esterházy-kastély lesz. Ennek az épületnek a felújítására már elkészült egy program, melyben többek között egy, a második világháborúban elhordott szárny teljes újjáépítése is a lehetséges variációk között szerepel. Ez azért érdekes, mert az eltűnt részben volt a híres operaház.

Nemzetközi érdeklődés már korábban is volt, de konkrét pénzek eddig nem mozdultak, tudtuk meg az albizottság elnökétől. Most újra tárgyalnak majd azzal a francia befektető csoporttal is - FIPE -, amelynek szándéka, hogy a négy visegrádi ország műemlékeinek összekapcsolásával egy közép-európai luxushoteleket kínáló kastélyutat építsenek ki. Elsőként a dégi Festetics-kastély keltette fel érdeklődésüket, de az albizottság ezt a házat eredetileg nem akarta bevonni a láncba. A legutóbbi egyeztetésen azonban úgy egyeztek meg, hogy a FIPE - e mögött állítólag a francia postabank áll - is indul a nemzetközi tenderen. Spanyol érdeklődők is vannak, sorolta az elnök, ők két-három szállodát, vegyes kulturális centrumot hoznának létre a magyarországi kastélyokban.

A műemlék épületeket nem adják el, tette hozzá Kovács Ferenc, a leendő bérlőkkel 99 évre szóló, tartós szerződést kötnek.

A hazai várak - pontosan 49 - ugyancsak arra várnak, hogy ne csak konzerválják értékeiket, hanem bekapcsolódhassanak a turizmus vérkeringésébe. A tervek szerint a következő tíz évben 16 hazai vár felújítására 6,5 milliárdot szánnak. A bizottsági elnök úgy gondolja, hogy a költségvetési pénzeken kívül betervezett 6,5 milliárd forint többségét minden bizonnyal a várak tulajdonosi jogának gyakorlója, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) költi majd el. (Három fontos várnak - a visegrádi fellegvárnak, a budai várnak és a diósgyőri várnak - nem a KVI a kezelője: a visegrádi esetében a Pilisi Parkerdőgazdaság, a másik kettőnél a helyi önkormányzatok.) A magyarországi várak közül ma még csupán nyolcban van szálláshely kialakítva. A legtöbb szálláshely azonban ma még inkább a turistaszálló kategóriába sorolható, a nemzeti várprogram célja tehát, hogy itt is nagy léptékkel történjenek meg a változások.

Kovács Ferenc szerint a várak közül leghamarabb Siklós, Sümeg, Szigetvár sorsa rendeződhet. Már szinte az is bizonyos, tudatta lapunkkal az elnök, hogy az egri vár is felkerül a támogatandó várak felújítási listájára. A Gazdasági Minisztérium a Széchenyi terv keretében 120 millió forint támogatást nyújt az egri vár rekonstrukciójának megindítására - jelentette be a minap Glattfelder Béla, a tárca politikai államtitkára. A vár rekonstrukciójához legalább egymilliárd forintra lesz szükség.

A kastélyokban és várakban kialakított szállodák iránt napjainkban világszerte egyre nagyobb az érdeklődés. A fogyasztói szokások átalakulásával ugyanis fokozatosan az egyedi turisztikai termékek kerülnek előtérbe. S mindemellett az sem elhanyagolható, hogy a műemléki, nemzetiörökség-turizmus a gazdagabb, rendszerint többet költő turistákat vonzza.

Iván Gizella

(Magyar Hírlap)