Tulajdonosi korlátozások az energetikai szektorban

Szándékaiban jó, ám megoldásában nem szerencsés egyes szakértők szerint a két új energiatörvény tulajdonosi korlátozása. A tervezetek felső határokat szabnának meg a mindkét szektor cégeiből szerezhető tulajdonnál. Csakhogy a megkérdezettek szerint is a hazai fogyasztókat védő pont az EU-csatlakozásig maradhat érvényben, s adott esetben gátja lehet például a Mol Rt. gázágazata eladásának. Az előterjesztő Gazdasági Minisztérium (GM) nem ért egyet a felvetések többségével, de nem zárja ki a törvénytervezetek egyes paragrafusainak változtatását.

A külföldi tulajdonlások korlátozását tervezi a kormányzat mind a már a parlament előtt lévő (2003-tól életbe lépő) új villamosenergia-törvény, mind a - Magyar Hírlap informácija szerinti utolsó változatú - új gáztörvény tervezeteiben. A villamosenergiáról szóló tervezet 104. paragrafusa szerint nem hagyható jóvá a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzés, ha az "háromnál több elosztó, illetve közüzemi szolgáltató (ez utóbbi 2003-tól a lakossági ellátást jelenti) vállalkozásban a szavazatok több mint 50 százalékának megszerzését eredményezné". Magyarán a korlátozás életbe lép, ha három áramszolgáltatót kísérelne meg megszerezni egy cég. Ugyanez igaz - több más feltétel mellett - a közüzemi áram-nagykereskedő több mint 10 vagy a rendszerirányító több mint 50 százalékos pakettje esetében. Az erőműveknél a korlát az összes hazai áramtermelő (ez ma 7600 megawatt) névleges teljesítményének 30 százaléka.

A valószínűleg végső változatnak tekinthető gáztörvénytervezet 54. paragrafusa szerint tilos lesz többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyás szerzése olyan gázszolgáltatókban, melyek közvetlen eladásai meghaladják a felhasználóknak eladott gáz 30 százalékát. Tilos a befolyásszerzés, ha a szállítói, tárolói vagy közüzemi nagykereskedelmi cégben a szavazatok több mint 30 százalékát szerezné meg olyan, akinek már elosztói vagy közüzemi szolgáltatóban létezik több mint 25 százalékos szavazatot adó részesedése. Amennyiben ezen korlátozásokat megsértenék, úgy az említett mértékek feletti részre a részvénykönyvbe nem jegyezhető be tulajdon. A tiltás nem csupán a közvetlen, hanem a közvetett tulajdonról is szól. Ez azt jelenti, hogy vizsgálni fogják az említett magyar cégek részvényeiből vásárlók tulajdonosi összetételét is.

Ésszerű lenne, ha az országban nem alakulhatna ki új monopol- vagy kvázi monopolhelyzet - értettek egyet a Magyar Hírlap által megkérdezettek. Ezért önmagában célszerű, hogy a verseny fenntartása érdekében ne váljék egy-két szereplőssé a piac. Csakhogy csupán a szándékok demonstrálásáról lehet szó - tette hozzá egy energetikai szakértő -, ebben a formájában a megfogalmazás nevetséges. Azért az, mert a villamostervezet 114., a gáz 55. paragrafusa szerint a korlátozás hatályát veszti az Európai Unióba lépéssel. Ez egyben azt a veszélyt hordozza magában, hogy semmi sem korlátozza majd egy-egy újabb monopólium kiépítését.

A határok kijelölése ráadásul ellentmond az unió római szerződésének, merthogy akadályozza a tőke szabad áramlását. Ugyanakkor a gáztörvény elfogadásakor kizárná például a Ruhrgast a Mol gáz-nagykereskedelmi üzletága megvételétől. Ám - s ez még furcsább - jó esetben csak egyetlen évre, mert hazánk uniós tagsága a tervezet szerint is megsemmisíti a tulajdonosi korlátozást. A németek ugyanis már birtokosak két hazai gázszolgáltatóban, így a vásárlással átlépnék a határt. A kormány szándékait is sértheti a Ruhrgas kizárása, hisz illetékesek pozitívan viszonyultak a földgáz- nagykereskedés esetleges eladásához.

Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a törvényalkotók szándéka valóban pozitív, ám a választott megoldás semmiképpen sem szolgálja a kitűzött célt. A mostani helyett kedvezőbb lett volna tehát olyan megfogalmazás, hogy egyetlen tulajdonosi csoport részesedése sem lehet nagyobb például az említett 30 százaléknál. Ez a formula ugyanis nem akadályozná a tőke szabad áramlását, hanem - a lap egyik informátora szerint valóban a nemzeti szempontok mellett - a versenyt segítené elő.

A kép teljessége kedvéért említendő, hogy a tervezet százalékai jelenleg nem sértik egyetlen befektető érdekeit sem. Ám mivel a szlovák, cseh és lengyel kormányok már meghirdették egyes energiaipari cégeik eladását, s ottani vásárlásaikat a multinacionális cégek - tőkekorlátaik, illetve gyakorlatias szempontok miatt - várhatóan összekötik más országban lévő tulajdonuk eladásával.

A Gazdasági Minisztérium álláspontja a fentiekkel kapcsolatban a következő: a Magyar Energiahivatal a tulajdonosváltások engedélyezésekor nemcsak a monopolhelyzettel való visszaélés lehetőségét, hanem az ellátásbiztonsági következményeket is mérlegeli. Fontos ugyanis, hogy az indokolt költségek megállapításához több, egymástól független társaság adatrendszere álljon az árelőkészítő rendelkezésére. A részvénycsomag-értékesítések eddigi engedélyezéseinél a hivatal azt is vizsgálta, hogy a tulajdonosjelölt rendelkezik-e megfelelő pénzügyi és szakmai feltételekkel, rendelkezik-e a szakmai stratégiai befektetőkre jellemző olyan ismérvekkel, amelyek biztosítják, hogy a nemzetgazdaság számára alapvető fontosságú vezetékes energiaellátó infrastruktúrát az ellátásbiztonság szakmai követelményrendszere szem előtt tartásával fogják üzemeltetni. Ezt az ellátásbiztonsági szűrőt a jövőben is mindenképpen kívánatos fenntartani. Az új villamosenergia-törvény tervezetének 103. és 105. paragrafusai, az új gáztörvény tervezetének pedig az 53. paragrafusa tartalmazza a hivatal számára ezt a jogosítványt konkrét számértékek nélkül. Villamosenergiánál a 104. paragrafus, gáznál pedig az 54. paragrafus tartalmazza a konkrét mértékeket.

A GM szerint az EU-országok szabályozó hatóságai sem csak ellátásbiztonsági, hanem versenypolitikai kritériumokat is mérlegelnek a tulajdonosváltások engedélyezésekor. Éppen ezért a GM célszerűnek tartja megfontolni azt a villamosenergia-törvényhez be-nyújtott módosító indítványt, amely a tulajdonosi korlátozás konkrét mértékének EU-csatlakozáshoz történő megszűnése helyett, rugalmasabb megoldást ajánl.

Ami a Mol Rt. gázüzletágának értékesítését illeti, fontos hangsúlyozni, hogy a gáztörvény tervezete nem zárja ki a Ruhrgast a részesedést szerzők köréből, csupán 30 százalékos mértékű részvénycsomag vásárlását teszi elérhetővé számára. Miután egyetlen magyar befektető sem rendelkezik 25 százalékot elérő részvénypakettel gázszolgáltatóban, így számukra a törvénytervezet nem tartalmaz tulajdonszerzési korlátot.

Kubik Pál

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Gazdasági Minisztérium