A tervek szerint a légitársaság részvényeinek első, 49 százalékát jövőre bocsájtják áruba a tel-avivi tőzsdén. Hogy a többségi tulajdont jelentő maradék 51 százalékkal mi lesz, egyelőre kétséges: az izraeli kormány egyelőre nem talált megfeleő stratégiai befektetőket a rész átvételére.
A légitársaság eladását egyébként több dolog nehezíti. A zsidó vallási hagyományok miatt az ElAL nem repül szombaton, ezen kívüla társaságora jellemzőek az átlagosnál sokkal szigorúbb biztonsági intézkedések, melyek sok utas számára fölöslegesnek, és kényelmetlennek tűnnek. Noha az utóbbi a években az ElAl komoly veszteségeket szenvedettt, hála aköltségcs9ökkentő politikának a veszteséget a tavaly előtti 109 millió dollárról 85 millióra mérsékelni. A közel keleti konfliktus kiújulása óta azonban ismét jelentősen csökkent az utasforgalom. A társaság szigorú biztonsági szabályzata azonban vonzóvá tette az ElAlt mindazok számára, akiknek megrendült a bizalma a légiközlekedésben a szeptember 11-dikei terrortámadásokat követően.
Az ElAL eladása politikai problémát is felvet, ugyanis Izraelben hagyományosan erős a közösségi tulajdoni forma, a kormány tehát komoly ellenzéki támadásra számíthat a nemzeti légitársaság magánkézbe adásáért.Az ElAl alkalmazottai is sztrájkkal fenyegetőznek, ha a kormány megpróbál túladni a légitársaságon. A Sharon kabinet azonban olyan mennyiségő költségvetési hiányt halmozott fel, hogy a 2003-as költségvetés összeállításakor már komolyan építettek arra a pénzre amit majd az ElAl rézzvényekért kapnak.
Az ElAl évente 1,3 milliárd dollár adót fizet. A társaság 3500 fős alkalmazotti gárdával rendelkezik, akik a 31 gépből álló flottát repülnek. Az ElAl évente 3 millió utast szállít. |
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
Korábban:
Súlyos recessziót várnak Izraelben
(2002. június 18.)