A megsokszorozódott bejelentések ellenére az érdemi információ mennyisége gyakorlatilag nem nőtt, ugyanis az ORFK illetékesei szerint idén csupán hat - az előző évben tíz - új büntetőeljárás indult pénzmosással kapcsolatban. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a bejelentések többsége továbbra is a pénzintézetektől származik, de a törvénymódosításnak köszönhetően megérkezetek a könyvelők által jelzett első ügyek is.
A decemberben szigorított törvény a könyvelőkön túl a könyvvizsgálókra, ingatlanközvetítőkre, műtárgykereskedőkre is kiterjed, ám a rendőrség információi szerint idáig egyetlen bejelentés sem futott be ingatlanos, illetve műtárgykereskedő részről. A fent említett szakma képviselőinek az április elején megjelent Pénzügyi Közlöny nyújt iránymutatást a bejelentési kötelezettség menetéről.
A pénzmosás elleni törvény bejelentési kötelezettsége kiterjed a közjegyzőkre, illetve ügyvédekre is, ám jelenleg csupán egyeztetés folyik a törvény módosításáról, ugyanis ez még nem fér össze az ügyvédi titoktartással. Ezért november 30-ig felfüggesztették az ügyvédek és közjegyzők bejelentési kötelezettségét.
A pénzmosás elleni törvény szigorítására azért volt szükség, mivel tavaly nyáron Magyarország ismét felkerült a pénzmosás elleni küzdelemben "nem együttműködő" országok listájára az OECD mellett működő pénzmosás elleni munkacsoport, a FATF (Financial Action on Task Force) jelentése alapján. Két hét múlva születhet döntés arról, hogy lekerül e Magyarország a listáról, ugyanis a FATF június 20-án, a Párizsban rendezendő éves közgyűlésén vizsgálja felül döntéseit. A szervezet januárban már elismerését fejezte ki a hazai pénzmosás elleni jogszabályok megfelelő szigorításával kapcsolatban, ám a törvények gyakorlatban történő végrehajtásának ellenőrzése érdekében a FATF szakértői május közepén egy kétnapos munkalátogatást is tartottak Budapesten. |
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
1994. évi XXIV. törvény a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról
Anonim betétek - az Üzleti Negyed rovata