2004: Az erős forint éve

Az idei év a csökkenő alapkamatról, az erősödő forintról és a jegybank és kormányzat között folytatódó illetve élesedő csatározásról szólt. A személyi változások, a gazdaságélénkítő intézkedések, és az év során egyre kedvezőbbé váló makrogazdasági környezet a forint erőteljes erősödését és az alapkamat mérséklését hozta magával. Kiemelkedő volt az év a Budapesti Értéktőzsde számára, világviszonylatban csak két börze teljesített jobban, a BUX pedig 42 százalékkal növelte értékét. 2004-ben rekordmagasságokat ért el az olaj ára, és erre az évre esett az orosz Jukosz olajcég viszaállamosítása, valamint a fapados légitársaságok tömeges hazai megjelenése is.   

Az idei év vállalati botrányainak sorát kétség kívül az orosz Jukosz olajcéggel kapcsolatos események vezetik. Az ügy előzményei még tavalyra nyúlnak vissza, hiszen 2003. október 25-én az orosz rendőrség letartóztatta Mihail Hodorkovszkijt, a Jukosz vezetőjét, Oroszország leggazdagabb oligarcháját. Az orosz ügyészség csalással, sikkasztással, adócsalással és okirat-hamisítással vádolta az olajcég első emberét, és a nyomozók szerint Hodorkovszkij több milliárd dolláros kárt okozott az orosz államnak.

Az ügy hátterében látszólag az ügyészség által fokozatosan növelt összegű adócsalás szerepel, azonban mára egyértelművé vált, hogy Hodorkovszkij letartóztatásának és az azt követő eseményeknek legalább ennyire politikai természetű okai is vannak. Elemzők szerint a Jukosz vezére túlságosan is átlépte azt a vonalat, amelynek meghúzásáról Putyin hatalomra kerülése után állapodott meg az üzleti elittel, és amely gyakorlatilag azt jelentette, hogy nem firtatják az üzletember vagyonszerzésének körülményeit, ha távol marad a politikától.

Hodorkovszkij más oligarchákkal ellentétben nyíltan szembeszállt Putyin elnökkel politikai síkon is: a Jabloko párt támogatását Putyin a szabályok megsértésének foghatta fel. Azok az üzletemberek, akik hasonlóképpen politikai síkra tévedtek, szintén börtönbe kerültek, majd elhagyták az országot. Más vélemények szerint az ügy hátterében mégis csak maga a hatalmas cég és az olaj áll és az orosz állam így igyekszik megakadályozni, hogy a Jukosz külföldi tulajdonba kerüljön.

Egyre növekvő követelések a Jukosz ellen

Hodorkovszkij letartóztatása után néhány héttel a Szibnyeft orosz olajcég felmondta a Jukosszal tervezett, és pénzügyileg már lezárt fúziót, az ügyészség pedig első ízben közölte, hogy adócsalás miatt 3,5 milliárd dolláros adó-visszatérítésre kötelezi a Jukoszt a 2000-es évről. Idén áprilisban az ügyészség zárolta a Jukosz vagyonát és megtiltott mindenféle vagyoni tranzakciót, beleértve a részvényügyleteket is, majd pedig újabb 3,4 milliárd dolláros követeléssel állt elő, ez alkalommal 2001-ről. A cég részvényeinek árfolyama meredeken zuhanni kezdett, a nyár folyamán zárolták a cég összes bankszámláját és őszre az oroszországi olajtermelés egyötödét biztosító Jukosz olajtermelése is leállt, mivel még a működési költségeket sem tudták fizetni.

A Jukosz jövője szempontjából kulcsfontosságú döntést hozott július végén az orosz igazságügyi tárca: az olajcég termelésének 60 százalékát adó Juganszknyeftyegaz elárverezéséről döntött, hogy az így befolyó összegből lehessen visszafizetni a Jukosz adótartozásait. A döntés nyilvánvalóan megpecsételte az olajvállalat sorsát, a kérdés csupán az maradt, kerülhet-e ismét magánkézbe a többségi tulajdon, vagy beigazolódik a legtöbb elemző és külföldi politikus félelme, hogy az egész procedúra végső célja a Jukosz visszaállamosítása. Putyin elnök jelezte is, hogy - bár az orosz kormány nem törekszik a Jukosz visszaállamosítására - amennyiben az olajcég vagyonelemeinek kiárusítására kerül sor, úgy azokból állami cégek is vehetnek majd.

Közben az adóhatóság az addigi 3,4 milliárd dollárról 4,1 milliárd dollárra emelte a 2001-ről visszamaradt adótartozás összegét, a Jukosz pedig a visszafizetések megindításának érdekében kérelmezte egyes vagyonelemeinek felszabadítását, mintegy 1,5 milliárd dollár értékben. Az olajcég meg is kezdte az adóságok törlesztését, és bejelentette, hogy a csőd elkerülése érdekében 2006-ig a teljes összeget, mintegy 7 milliárd dollárt visszafizeti, ám ekkor az ügyészség újabb követeléssel állt elő. Ezúttal szintén a 2001-es évről állapítottak meg 1,4 milliárd dollárnyi hátralékot, amely így a közben törlesztett részeket levonva 4 milliárd dollárra nőtt. Ráadásul a nyomozók közben vizsgálni kezdték a cég 2002-es tevékenységét is, erről az évről végül 6,7 milliárd dolláros adóhátralék megfizetésére kötelezték a Jukoszt. A tartozás összege már 14,1 milliárd dollárt tett ki, az orosz adóhatóság által követelt teljes összeg pedig - a Juganszkra kirótt bírsággal együtt - végül elérte a 26 milliárd dollárt.

Megpecsételődött a Jukosz sorsa

Az orosz vagyonügynökség november 19-én bejelentette, hogy december 19-ére tűzi ki a Juganszk árverésének időpontját. A kikiáltási árat 8,61 milliárd dollárban állapították meg, jóval a piaci érték alatt. A Jukosz minden lehetséges fórumon tiltakozott termelőcége értékesítése ellen, - sikertelenül - sőt a cég fő részvényese, a Menatep csoport perrel fenyegetett meg minden céget, amely megvásárolja a Jukosz részeit, vagy akár csak közreműködik a vásárlásban.

A Jukosz vezetése végső kétségbeesésében csődvédelmet kért egy texasi bíróságon, amely állásfoglalásában ellenezte a Juganszk elárverezését és 10 napos csődvédelmet adott a Jukosznak, ami az olajcéggel kapcsolatos mindennemű ügylet felfüggesztésére is vonatkozott. Mivel azonban a csődvédelem csak a magáncégek ellen volt érvényes, az orosz állam és a Juganszk legesélyesebb vevőjének tartott állami gázipari cég, a Gazprom bejelentette: az eredetileg tervezett időpontban megtartják az árverést.

Italboltban székelő cég lett a nyertes

Amelyen aztán hatalmas meglepetésre alulmaradt a Gazpromot képviselő leányvállalat, a Gazpromnyefty, és helyette egy eddig ismeretlen befektetői csoport, a - Gazprom fedőcégének tartott - Bajkalfinanszgrup szerezte meg a Juganszk 76,79 százalékát, mintegy 9,35 milliárd dollárért. Az árverésen, amely 10 percig tartott a Gazprom még csak ajánlatot sem tett.

A gyanús árverés után azonnal megkezdődtek a találgatások a vevő cég kilétét illetően, amelyről annyi már az első napokban kiderült, hogy nem sokkal az árverés időpontja előtt jegyezték be és a cég Tverben lévő székhelye egy italbolt található. Később kiderült, hogy a Bajkalfinanszgrupot a Kreml-közeli olajcég, a Szurgutnyeftyegaz szerezhette meg. Erre utalt, hogy az árverésen nyertes ajánlatot a Szurgut egyik osztályvezetője tette, a Bajkalfinanszgrup igazgatónője a Szurguthoz köthető cégek tulajdonosa, az alapító pedig a Szurgut korábbi menedzsere volt. Az ügyben ismét megszólalt Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki elmondta, hogy a Bajkalt az energiaszektorban sok éven át dolgozó magánszemélyek alapították, akik "kapcsolatba szeretnének kerülni a Jukosz termelőegysége iránt érdeklődő más orosz energetikai cégekkel".

Az utolsó - bár nem váratlan - csavart a szövevényes ügyben az jelentette, hogy a Rosznyefty orosz olajvállalat hirtelen megvásárolta a Bajkalfinaszgrup 100 százalékos tulajdonrészét, és mivel a Rosznyefty hamarosan egyesül a Gazprommal, a Jukosz fő termelőegysége végül mégis állami tulajdonba kerül.