2004: Az erős forint éve

Az idei év a csökkenő alapkamatról, az erősödő forintról és a jegybank és kormányzat között folytatódó illetve élesedő csatározásról szólt. A személyi változások, a gazdaságélénkítő intézkedések, és az év során egyre kedvezőbbé váló makrogazdasági környezet a forint erőteljes erősödését és az alapkamat mérséklését hozta magával. Kiemelkedő volt az év a Budapesti Értéktőzsde számára, világviszonylatban csak két börze teljesített jobban, a BUX pedig 42 százalékkal növelte értékét. 2004-ben rekordmagasságokat ért el az olaj ára, és erre az évre esett az orosz Jukosz olajcég viszaállamosítása, valamint a fapados légitársaságok tömeges hazai megjelenése is.   

A látszat ellenére nem átmeneti tényezők drágították az olajat 2004-ben. Kutatók úgy vélik, hogy a magas ár az olajkészletek kimerülésével következő drágulási folyamat kezdetét jelzi.

2004-ben minden korábbinál magasabbra emelkedett az olaj világpiaci ára, napi magyarázatok szerint átmeneti tényezők együttes hatására. Az éves csúcsot az olaj ára október végén érte el: akkor az Egyesült Államokban használt West Texas Intermediate (WTI) olajféleség hordónkénti ára 55,57 dollárra emelkedett, vagyis mintegy 70 százalékkal drágult az év kezdete óta. Decemberre konszolidálódott a helyzet, olyannyira, hogy az OPEC napi egymillió hordóval mérsékelte tényleges olajtermelését; a WTI ára ekkor 43 dollár volt, vagyis a nyersanyag mintegy harmadával került többe, mint január elsején.

Napi magyarázatok

Az Irakban és Szaúd-Arábiában elkövetett terrorakciókkal, a Jukosz és az orosz kormány közötti egyenlőtlen küzdelemmel, valamint az élénkülő amerikai, és a továbbra is bámulatosan bővülő kínai gazdaság többlet olajkeresletével magyarázták a nyersanyag drágulását a napi olajpiaci elemzések.

A piac bizonytalanságát fokozta, hogy a világ olajszükségletének mintegy harmadát biztosító olajkartell, az OPEC tagországai közül mindössze Szaúd-Arábia és Irak rendelkezik szabad termelőkapacitással, vagyis ez a két ország képes termelése növelésére.

Kimerülnek a készletek

2030-ig a Föld lakosainak és iparának energiai-felhasználása 59 százalékkal bővül, az olaj iránti kereslet pedig évente 1,6 százalékkal nő az olajipari szakemberekből, bankárokból és tudósokból álló Association for the Study of Peak Oil szerint.

Forrás: [origo]

A szervezet tagjai úgy vélik, hogy az olajkínálat a mostani, napi 75 millió hordótól mintegy napi 90 millióig képes lépést tartani a kereslet bővülésének ütemével, és ez utóbbi termelési szint mintegy negyedszázadig tartható is. Akkor viszont kiapadnak a lelőhelyek, csökkenni kezd a kínálat, ami meredek és visszafordíthatatlan drágulást okoz.

Addig is az olajtermelés a kisebb önköltségű helyszínekről azok kimerülésével fokozatosan a drágábbak felé vonul, ahol nehezebben elérhető helyeken és költségesebb technológiákkal nyerhető ki a nyersolaj. Vagyis a nyersanyag vélhetően a készletek elapadásáig is drágul.