2004: Az erős forint éve

Az idei év a csökkenő alapkamatról, az erősödő forintról és a jegybank és kormányzat között folytatódó illetve élesedő csatározásról szólt. A személyi változások, a gazdaságélénkítő intézkedések, és az év során egyre kedvezőbbé váló makrogazdasági környezet a forint erőteljes erősödését és az alapkamat mérséklését hozta magával. Kiemelkedő volt az év a Budapesti Értéktőzsde számára, világviszonylatban csak két börze teljesített jobban, a BUX pedig 42 százalékkal növelte értékét. 2004-ben rekordmagasságokat ért el az olaj ára, és erre az évre esett az orosz Jukosz olajcég viszaállamosítása, valamint a fapados légitársaságok tömeges hazai megjelenése is.   

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) számára világviszonylatban is kiemelkedően sikeres volt 2004: csak két tőzsde teljesített jobban, a kolumbiai és az egyiptomi. A BUX az év során 42 százalékkal növelte értékét, a BÉT Rt. pedig minden eddiginél jobb eredményt ért el. Az idei év két húzópapírja a Mol és az OTP volt, a párosnak köszönhetően több csúcs született.

A Budapesti Értéktőzsde a Morgan Stanley befektetési bank által kezelt ország-indexek között (amelyeket a legtöbb alapkezelő saját instrumentuma teljesítményének méréséhez viszonyítási pontként használ) 42 százalékos erősödést mutat. Ennél csak az egyiptomi tőzsde 97 százalékos, és a kolumbiai tőzsde 65 százalékos teljesítménye volt jobb az idén. Ehhez képest tavaly jobban teljesítő cseh piac 38, a lengyel 25, az orosz pedig 14 százalékot erősödött, a fejlett piacok többsége pedig várhatóan teljesítmény-visszaeséssel zárja az évet.

A 2003-as évet a BUX 9379,99 ponton zárta, az év sztárja az árfolyamát 65 százalékkal növelő Richter volt. Az Ecostat gazdaságkutató intézet januárban kiadott előrejelzése szerint tavaly a jó teljesítmény ellenére a BUX-index a térség csatlakozó országainak részvény-indexeitől több mint 20 százalékkal maradt el. Ennek okát a kutatók abban látták, hogy a gazdaságpolitikai döntések kiszámíthatatlansága miatt a külföldi nagybefektetők alulértékelték a magyar részvényeket.

Az alulértékeltség idén mintha elpárolgott volna

Tizenöt éve 1000 pontról indult a mutató

Az 1990 január 2-án 1000 pontról induló részvényindex első komoly csúcsát 1994 februárjában érte el, 2255,32 ponttal. A következő rekordot 2000 március 10-én érte el a BUX, aznap 10 471,91 ponton zárt. Ez a rekord négy évig nem dőlt meg.

Idén már januárban csúcsot döntött a BUX, 28-án a kereskedés utolsó perceiben 183,53 pontos emelkedéssel 10 005,4 ponton zárt. Akkor még tavalyi teljesítményéhez hasonlóan főleg a Richter húzta a BUX-ot közel 4 százalékos emelkedésével, de az idei év két sztárpapírja, a Mol (1,37 százalékkal 6665 forintra) és az OTP (1,94 százalékkal 2950 forintra) is szép árfolyam-emelkedést mutatott. A következő lélektani határt, a 10 500 pontot március 2-án lépte át a BUX, és 10 523 ponton zárt. Nem kellett sokat várni az újabb mérföldkőre, amit március végén, 29-én ért el a BUX, 11 141,98 ponton zárva. Ezen a kereskedési napon már egyértelműen látszott, hogy a 27 ezres magasságot is elérő Richter ereje elszállt, a profitrealizálás és az erős forint okozta nehézségek miatt a papír az év további részében inkább vegetált, a főszerep a Mol-OTP párosra hárult, a két cég részvényeibe csak úgy ömlött a pénz.

Alig fél hónappal később, április 13-án a BUX már 11 760 ponton zárt, az OTP-papírjai kiemelkedően, 5,5 százalékkal 4379 forinton zárták a kereskedést, a 16 milliárd forintos összforgalomból 6,4 milliárddal részesedve. Ez mindenkori csúcs volt az OTP árfolyamban. A Mol-részvények árfolyama is erőteljesen, 3,5 százalékkal emelkedett, és 4,5 milliárd forintos forgalom mellett 7930 forinton zárt, ami szintén csúcsnak felelt meg.

Uborkaszezon után nagyobb lendület

A nyári uborkaszezon után már augusztus 4-én újabb rekord született: a Mol részvényeinek árfolyama 8590 forinton zárt, majd augusztus 18-án a BUX átlépte a 12 ezer pontot, szeptember 1-én pedig már 12 251,04 ponton zárt. Az év elején elindult folyamat még nagyobb lendületet kapott, és szeptember végére, a vezető mutató több mint százpontos, emelkedés után 12 556,18 ponton állt. A kiemelkedő negyedéves jelentést publikáló OTP és Mol folytatta szárnyalását: a banki papírok árfolyama 2,3 százalékkal 4465 forintra emelkedett, az olajipari társaság részvényeinek ára pedig 0,8 százalékkal 9600 forintra drágult.

A negyedik negyedév közepén ismét robbanásszerű növekedés volt tapasztalható: november 2-án a BUX 13 351,30 ponton zárt, az OTP papírjai 4980 forinton történelmi rekordot állítottak fel, a Mol-részvények árfolyama pedig 10 800 forinton zárt. November 10-én aztán elképesztő. 420 pontos BUX-emelkedés következett be, a vezető mutató 14 190,96 pontos magasságba emelkedett. Az OTP részvényei majdnem 5 százalékkal 5357forintra erősödtek, és a 12 420 forinton záró Molhoz hasonlóan új rekordot állítottak be. A tőzsde forgalma elérte a 27,5 milliárd forintot, ami kiemelkedően magasnak tekinthető. Jellemző az érdeklődésre, hogy az ilyenkor szokásos következő napi profit kivét elmaradt, sőt, a közel 29 milliárd forintos forgalom meghaladta az előző napit. November 11-én a BUX 122,73 pontos emelkedéssel, új csúcson, 14 316,58 ponton zárt. Az OTP- és a Mol papírok újabb rekordot állítottak be.

Nap, mint nap csúcs volt

Legutóbb december 8-án ért el rekordot a BUX, 14 429,99 ponttal, akkor a 12,98 pontos emelkedés is elegendő volt ehhez. A kereskedés aznapi menete élesen elütött az év második negyedévétől tapasztalt forgatókönyvtől: a Matáv 835 forintra dráguló papírjai ugyanis mintha feléledtek volna, és hirtelen emelkedésbe kezdtek. A teljes, 9,6 milliárd forintos forgalomból 37 százalékot a Matáv adásvétele tett ki. Szakértők szerint a vélhetően külföldi befektetők a magas osztalék reményében vásárolták a Matáv részvényeit. Az elemzők megosztottak a távközlési papírral kapcsolatban: egyesek szerint a cég ennél az árfolyamánál többet ér, de nincs a papírban növekedési potenciál, mások szerint ezen a szintem is túlértékelt a papír. Az OTP és a Mol jövőjével kapcsolatban általában pozitív vélekedéseket lehetett hallani. A két társaságról folyamatosan érkeznek az árfolyamra pozitív hatást gyakorló, akvizíciókról, jó üzleti környezetről, jó eredmény-várakozásokról szóló - hírek. Az OTP részvényeinél az elemzők szerint nem kizárt a 6500 forintos árfolyam, míg a Moltól jövőre sokan várnak 15 ezer forintos árfolyamot.