2004: Az erős forint éve

Az idei év a csökkenő alapkamatról, az erősödő forintról és a jegybank és kormányzat között folytatódó illetve élesedő csatározásról szólt. A személyi változások, a gazdaságélénkítő intézkedések, és az év során egyre kedvezőbbé váló makrogazdasági környezet a forint erőteljes erősödését és az alapkamat mérséklését hozta magával. Kiemelkedő volt az év a Budapesti Értéktőzsde számára, világviszonylatban csak két börze teljesített jobban, a BUX pedig 42 százalékkal növelte értékét. 2004-ben rekordmagasságokat ért el az olaj ára, és erre az évre esett az orosz Jukosz olajcég viszaállamosítása, valamint a fapados légitársaságok tömeges hazai megjelenése is.   

A 2003-as év végén elindultak az első olcsó járatokat kínáló légitársaságok Budapestről. A mögöttünk hagyott év ezután az úgynevezett fapadosok versenyét hozta: immár nyolc diszkont légitársaság járatai repülnek a magyar fővárosba, és ezen cégek teljes utasforgalma eléri a 900 ezer főt.

A tavalyi év végén mindössze három légitársaság (Germanwings, SAS Snowflake, SkyEurope) repítette - eleinte igen kevés célpontra - utasait Budapestről. A pozitív fogadtatás, és a nemzetközi trendeknek köszönhetően a magyar fővárost több légitársaság is felvette desztinációi közé, így májusban már Európa második számú fapadosa, az EasyJet és az egyik legnagyobb német vállalat, az Air Berlin is indított járatokat. Hasonló intenzitással bővült a piac az év során, igaz a széles kínálatból még mindig hiányzik a forgalmát tekintve európai piacvezető, ír Ryanair.

A piacon a 2004-es évben megjelent a részben magyar tulajdonban lévő Wizzair is, amelyet néhány, korábban a Malév vezetésében részt vevő szakember neve fémjelez. A társaság élére a nemzeti légitársaság korábban menesztett vezére Váradi József került. A cég, amely eredetileg májusi indulást tervezett, végül június 24-én indította első budapesti járatát.

A Wizzair központjai közé a budapesti és katowicei mellé felvette a belgiumi Charleroi-t is. A Brüsszeltől 40 kilométerre fekvő város mégsem ezért került be a fapados légitársaságok történetét feldolgozó nagykönyvbe, hanem a repteret korábban kizárólagosan használó Ryanair és az Európai Bizottság közötti jogi procedúra következtében. Az ír vállalat ugyanis a repülőtér ismételt beindítása és üzemeltetése miatt, jogtalanul vett igénybe uniós támogatást. A piacvezető Ryanair a precedens értékű ítélet szerint 4,5 millió eurót volt kénytelen visszafizetni.

Forrás: ORIGO

A sokáig vitatott döntés jelentősége sokak szerint a fapados üzleti modell lényegét is megkérdőjelezheti, hiszen a "lecsupaszított" szolgáltatások mellett az alacsonyabb költségeket az olcsó - nem ritkán állami vagy regionális szinten támogatott - légikikötők használata biztosítja. A vallon kormánynak visszafizetett támogatás végül nem döntötte romlásba a Ryanairt, ugyanakkor mind több reptér ismerte fel a fapados légitársaságokban rejlő lehetőségeket, és kínált számukra spártai szolgáltatásokat.

A fapados légitársaságok modellje az olcsó működésre épül, amelynek része a viszonylag korlátozott reklámbüdzsé is. A hirdetések helyett a cégek a tevékenységük népszerűsítését szolgáló hírverést elsősorban látványos akcióiknak köszönhették. A szinte szó szerint fillérekért, kínált jegyek versenyében így azután egy vállalat sem kívánt lemaradni, és az év majd minden hónapjában indítottak nagy visszhangot kapott akciókat. Ennek során az Európa-szerte kínált 99 (euró vagy dollár) centért árult jegyek mellett a magyar piacon az utazni vágyók találkozhattak 250 és 999 forintos jeggyel is. Sőt a konkurenseket állandóan lépéskényszerbe kergetni igyekvő Ryanair az ingyenes repülőjegyek kínálatától sem riadt vissza.

A kíméletlen árharc mellett a vezető cégek főnökei is tettek arról, hogy a versenytársak helyzete minél kényelmetlenebb legyen, sőt a híres-hírhedt Michael O'Leary egyenesen vérfürdőt ígért a Ryanair konkurensei számára. A cégvezető emellett több érdekes bejelentéssel állt elő, így az ő nevéhez fűződik ülések nélküli repülőgépek, az utasok számára fizetés ellenében sugárzott filmek, a gépeken üzemeltetett kaszinó és a poggyászokért felszámított külön díj ötlete is.

Forrás: easyJet

O'Learyhez hasonló sötét jövőt vázoltak az iparág kisebb szereplői elé a forgalmát tekintve második számú EasyJet vezérei is. Az szektort jól ismerő elemzők véleménye szerint is erőteljes konszolidáció várható a fapadosok piacán. Hiába bővül ugyanis a piac dinamikusan, az öldöklő versenyt csak kevesen fogják bírni.

A kiélezett küzdelem jelei nem csak a nemzetközi piacon voltak tapasztalhatók, ahol az év utolsó hónapjaiban több társaság - V-Bird, a Volare és az Air Polonia- is bedobta a törölközőt, hanem Magyarországon is.

Amellett, hogy itthon megjelent a Norvegian Air Shuttle és nyolcadikként a Jet2.com is, az EasyJet és a Sky Europe sajtóhadjáratot indított a Wizzair ellen. Az EasyJet egész oldalas sajtóhirdetésekben kérdőjelezte meg konkurense megbízhatóságát, miután a Wizzairnél véleményük szerint gyakorlattá vált a szektorra egyébként rossz fényt vető járattörlés. Ezt erősítette meg a Sky Europe közleménye, amely a Wizzair gyenge pénzügyi pozícióira igyekeztek felhívni a közvélemény figyelmét. Mindezek mellett a Váradi József vezette vállalat sem ment el szó nélkül, és polgári peres eljárást kezdeményezett az illetékes bíróságnál, valamint állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a Magyar Reklámszövetség Reklámetikai Bizottságához, illetve az Önszabályozó Reklám Testület Etikai Bizottságához. Igaz ez utóbbi szervezetnél nem jártak sikerrel: elutasította ugyanis a hozzá benyújtott panaszt.