A fair trade bírálói szerint a "tisztességes kereskedelem" nemhogy javítana, de ront a helyzeten. A bírálók szerint a fair trade pont azzal lehetetleníti el hosszú távon a harmadik világ kistermelőit, hogy elzárja őket a szabad piac kemény valóságától. Azt még a fair trade szervezetek is elismerik, hogy például Brazíliában némi gépesítéssel öt ember tudja elvégezni ugyanazt a munkát, amit Guatemala kávéültetvényein ötszázan végeznek. Azzal, hogy a fair trade termékek vásárlói mégis a guatemalai kistermelőket támogatják, egy elavult és nem fejlődőképes struktúrát betonoznak be. A bírálók szerint amennyiben megszűnik a "tisztességes kereskedelemből" nyert profit, a kistermelők azonnal tönkremennek.
A fair trade kritikusai általában csak a fogyasztói társadalom lelkiismeretfurdalás-csökkentő, önáltató intézményének látják a "tisztességes kereskedelmet", amely csak tüneti kezelést nyújt, de nem kínál igazi alternatívát a multik ellen.
A tények azonban azt mutatják, hogy a fair trade egyre népszerűbb. A fejlett nyugati országokban egyre több fogyasztó vásárol tudatosan fair trade árut. A forgalom Skandináviában, Nagy-Britanniában és a Benelux államokban a legnagyobb. Az arány folyamatosan növekszik: Svájcban például a kereskedelmi forgalomba kerülő banán húsz százaléka fair trade-rendszerben kerül a földművesektől a fogyasztóhoz. Jelenleg 19 szervezet foglalkozik "tisztességes kereskedelemmel", 49 fejlődő ország közel ötszáz termelő csoportjától szállítanak árut a nyugati fogyasztókhoz. Ugyanakkor a "tiszességes kereskedelem" szempontjából rendkívül kedvező jelnek tekinthető, hogy fogyasztóik egyre tudatosabb magatartása miatt multicégek is elkezdtek érdeklődni a fair trade iránt. A világ egyik legnagyobb kávéhálózata, az amerikai Starbuckes mára egyre több kávét vásárol a fair trade-rendszerben dolgozó farmerektől.
Szabó Gergely