Olvasóink többsége nem kíván kockáztatni

A Budapesti Értéktőzsde tavalyi és idei szárnyalása sem tudta meggyőzni olvasóink közel felét arról, hogy pénzének egy részét a részvénypiacba fektesse. Szakértők szerint a Magyarországon tapasztalt korábbi tendencia a befektetési szokásokról nem változott meg jelentősen, a tőzsde idén tapasztalt közel 30 százalékos erősödése ellenére sem. A lakosság jelentős része kizárólag bankbetétbe teszi pénzét, és kerüli a kockázatosabb befektetési formákat. A szakértők szerint komoly változást csak az eurózónához való csatlakozás hozhat, a tőzsde vezetése azonban a jövő generációjában is nagy fantáziát lát.

Az idei tőzsdei szárnyalással kapcsolatban azt kérdeztük olvasóinktól, hogy mit tesznek a komoly emelkedést tapasztalva. A beérkezett 6757 szavazat alapján olvasóink 15,3 százaléka gondolta úgy, hogy továbbra is marad tőzsdei befektetéseinél, 10,3 százalékuk úgy gondolta, hogy az ígéretes emelkedés számára vonzóvá tette a tőzsdét, ezért beszáll, míg 26,8 százalékuk a bukástól félve értékesíteni kívánja részvényeit, és kiszáll. A legnagyobb arányban, 47,6 százalékban választották azt a lehetőséget olvasóink, hogy nem kívánnak tőzsdézni, hanem maradnak a bankbetétnél.

Egy-másfél évvel ezelőtt talán nem is lett volna olyan meglepő ez a szavazati arány, amely egyébként hűen tükrözi az egész lakosság befektetési szokásait, bár némileg jobb képet nyújt annál. Az elmúlt 15 hónapban azonban olyan mértékű emelkedés következett be a Budapesti Értéktőzsdén, amelynek elvileg hatást kell kifejtenie a lakosság befektetési magatartására. Tőzsdei szakértők szerint az úgynevezett hét nagy tőzsdei cégből (Mol, OTP, Matáv, Richter, Egis, BorsodChem, FHB) ötre idén is egyértelműen pozitívak az idei kilátások. Míg tavaly év végén 17 500 pontos BUX-indexet valószínűsítettek az elemzők, addig idén februárban már inkább 18-19 ezer pont közé várják a tőzsde irányadó mutatóját idén. Tavaly mintegy 20 százalékkal, idén pedig közel 30 százalékkal növelte értékét a BUX, a Budapesti Értéktőzsdénél dollárban számolva pedig csak a kolumbiai és az egyiptomi mutatott nagyobb növekedést 2004-ben.

Egyre nagyobb részét költjük el bérünknek

Ezt az emelkedő trendet próbálja meglovagolni a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezetése, akik egyáltalán nincsenek megelégedve a Magyarországon kialakult befektetési szokásokkal. A tőzsde vezérigazgatója, Horváth Zsolt elmondta: Az derült ki az elmúlt években, hogy a magyar lakosság megtakarítás helyett fogyaszt. Míg pár évvel ezelőtt 100 forintból 10 forint volt a magtakarítás aránya, addig ez ma alig 3 forintot tesz ki, tette hozzá. A szakértő szerint aggodalomra ad okot az, hogy miközben nőnek a bérek, a fogyasztás kerül előtérbe, amit a lakosság jelentős része hitelből finanszíroz. A gond Horváth Zsolt szerint az, hogy általában nem az szokott a szempont lenni, hogy mennyi a finanszírozás költsége, a teljes hiteldíjmutató, hanem az, hogy a hitelt felvevő ki tudja-e fizetni a hitelrészletet.

A forintbetétek mellett tendencia az, hogy a lakosság folyamatosan építi le devizabetéteit, pénzt azonban nem tesz vissza, hanem elkölti azt, és inkább autót, lakást vesz - mondta az ING Bank vezető elemzője, Barcza György. Ez az úgynevezett elhalasztott fogyasztás, amely szerint a lakosság most éli ki a benne a 90-es évek eleje óta felhalmozódott fogyasztási étvágyat. Korábban a lakosság jövedelmének 70 százalékát fogyasztotta el, ez az arány most 80 százalékra nőtt, mondta az elemző. Barcza György szerint olyan esetben, amikor a hitelállomány nő, és abból finanszírozzák a növekvő fogyasztást, nem lehet elvárni a lakosságtól, hogy diverzifikálja portfólióját, és a bankbetét mellett elgondolkodjon a tőkepiaci befektetésben is.

A nagyobb arányú megtakarítás azonban fontos lenne a tőzsdének. Minden forint, ami valahol megtakarításra kerül, legyen az biztosítás, nyugdíj vagy valamilyen befektetési alap, a pénz egy része a tőzsdén köt ki, mondta Horváth Zsolt. Elsősorban tehát nem is a direkt részvénybefektetésekben érdekelt a tőzsde, tette hozzá a vezérigazgató.