Eltiltották az olaszokat a tokajitól

Tokaj neve évszázadok óta különleges minőségű borokhoz kötődik. Nem mindenhol van ez így. Világszerte több országban próbálnak hasznot húzni Magyarország egyetlen, területi védettséget élvező borvidékének nevéből. Az Európai Bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy jogszerűen tiltották meg olasz szőlősgazdáknak a Tocai név használatát. Az [origo] utánajárt, hogy kikkel folytat még borháborút Magyarország a Tokaj névért.

Magyarországon mindenki számára egyértelmű, hogy a tokaji a Tokaj-Hegyalján termett, különleges minőségű bort jelenti. Az ország határait átlépve azonban korántsem ilyen egyszerű a helyzet.

Magyarország számára kedvező ítéletet hozott csütörtökön az Európai Bíróság: úgy döntött, hogy jogszerűen tiltották meg olasz szőlősgazdáknak a Tocai név használatát. Az ügyet olasz bíróságok vitték az Európai Unió jogi fóruma elé, miután itáliai szőlősgazdák nem akarják elfogadni az Európai Közösséggel 1993-ban kötött magyar bormegállapodásnak azt a kitételét, hogy 2007. március 31-től Olaszország nem használhatja a Tocai friulano nevet.

A luxemburgi székhelyű EU-bíróság megítélése szerint a Tokaj elnevezés egy magyarországi földrajzi hely megjelölése, míg a Tocai egy szőlőfajta, amely nem élvezheti az EU-ban szokásos eredetvédelmet. A bíróság ezért elutasította a tilalom érvényessége ellen előterjesztett kifogásokat.

A bíróság szerint a tilalom célja annak a két igénynek az összehangolása, hogy a fogyasztónak pontos információt szolgáltasson az érintett termékekről, ugyanakkor a versenyhelyzet torzulásával szemben védje a termelőket területükön. "A tilalom által elérni kívánt cél tehát jogszerű és közérdekű", áll a bíróság közleményében.

A bíróság emlékeztetett arra, hogy a tilalom bevezetésére tizenhárom éves átmeneti időszakot állítottak fel, a Tocai friulano és a Tocai italico helyettesítésére pedig alternatív kifejezések állnak rendelkezésre.

A mostani ítélet csak az olasz panaszokra vonatkozik, azonban nem az olasz termelők az egyedüliek, akikkel Magyarországnak szembe kellett szállnia a tokaji védelmében.

Eredetjelölés csak Tokajban van

Tokaj-Hegyalja az egyetlen olyan magyarországi borvidék, ahol földrajzi eredetjelöléssel bíró bor terem. Ilyen eredetvédelemmel bír például a Bordeaux, Champagne vagy Cognac. A területhez összesen 27 település 7000 hektárnyi szőlője tartozik. A szabályozás értelmében a területen kívül nem lehet tokaji bort termelni.

"Évszázadok alatt kialakult egy termelői kultúra, plusz a természeti tényezők szerves összejátszásával lehet a tokajit előállítani" - összegzi az eredetjelölés lényegét Bacsó András, a Tokaj Oremus borászat igazgatója.

A tokaji borok felemelkedésével a környező települések harcba szálltak azért, hogy a borvidékhez tartozhassanak. A mára megszilárdult határok elvileg minőségi garanciát is jelentenek. A jól csengő Tokaj névben azonban nem csak a magyar bortermelők látnak fantáziát. Olaszországban, Franciaországban, sőt még Ausztráliában is kerül forgalomba tokaji néven bor.

A más országban termelt tokajik komolyan veszélyeztetik a hegyaljai termelők jó hírét és üzletét. A bitorolt néven forgalomba hozott, a magyarországi minőségi követelményeknek nem megfelelő "tokaji" után a fogyasztó nem veszi meg a Magyarországról származó bort sem, mert egyszer már csalódott a névben.

A termelők hathatós védelmet akarnak

"Rettentően nagy károkat okoz, ha nem lép fel az, aki jogosult lépni" - összegzi a névbitorlással kapcsolatos tapasztalatokat Árvay János, a tokaji Árvay Pince tulajdonosa. Árvay az [origo]-nak beszámolt arról, hogy Moszkvában találkozott Ukrajnában termelt "tokaji" borral, amely igen rossz minőségű. Az esetet súlyosbítja, hogy az ukrán palackokra a magyar termelőkéhez hasonlító címkéket ragasztanak.

"Nincs olyan, hogy bármelyik világmárka eltűrné, hogy bitorolják a nevét. Így van ez a Cognac esetében. De például pármai sonka sem lehet máshol" - ecseteli az eredetvédelem fontosságát Árvay.

"A hellyel ellátott termékek óriási értéket képviselnek. Az élelmiszeriparban mindenütt a luxuskategóriát jelentik" - figyelmeztet az eredet fontosságára Kovács Tibor, a Tokaj Hétszőlő birtokigazgatója.

Valamelyest óvatosabb álláspontot fogalmaz meg Bacsó András. "Az utóbbi 40-50 évben - ez alól az utóbbi tíz év kivétel - a tokaji nagyon sokat veszített imázsából. Ezért érzékenyebben kell megközelíteni a kérdést, hogy a nevet ki használja - ne használja." Bacsó szerint finom diplomáciai-jogi manőverekkel kell csökkenteni a névhasználatot, akár úgy, hogy hosszú távon együttműködnek a külföldi termelőkkel. "Hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Tokaj renoméja gyorsabban újraalakuljon a világban."