Kockázatokkal jár az ingatlanbefektetés

Speciális kockázatot vállal az aki ingatlanba fekteti a pénzét, mivel a köztudatban élő biztos megtérülés tévhit. Egy normális piacgazdaságban ugyanis a lakás ugyanolyan eszköz mint bármi más, aminek az értéke csökkenhet.

A bérbeadás sem olyan egyszerű ma már, mint néhány évvel korábban. Egyrészt nagyon sokan vásároltak az elmúlt években befektetési céllal ingatlant, így jelentős mértékben megnőtt a kínálat. Ráadásul kereslet is inkább csak az olcsóbb, vagy a nagyon drága bérletű ingatlanok iránt van. Az elérhető ár egyébként négyzetméterenként 1000-1500 forint körül van, ami mondjuk egy nagyon olcsó új lakás esetében is évi 7 százalék körüli hozamot biztosít. Ebben az értékben azonban a lakás elhasználódásának mértéke nincs benne.

Azoknak akik egyáltalán nem értenek az ingatlanokhoz, mégis ebben látnák legszívesebben a pénzüket, ingatlan alapok is rendelkezésükre állnak. Ezek két külön kategóriába tartoznak: egyrészt vannak az ingatlanforgalmazó alapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30 százalék lehet, míg az ingatlanfejlesztő alapoknál ugyanez 60 százalékig felmehet. Az ingatlanalapok Magyarországon az utóbbi években látványos fejlődésen mentek keresztül, sikerüket nagymértékben annak köszönhették, hogy meglehetősen stabil, kiszámítható, ugyanakkor kellően magas hozamokat tudtak elérni. Az ingatlanalapok közvetlenül valósítanak meg ingatlanbefektetéseket, ingatlanokon kívül egyéb értékpapírt a rövid lejáratú állampapírok kivételével nem is vásárolhatnak. Az alap tulajdonában lévő ingatlanok értékelését független ingatlan értékbecslő végzi el. E befektetési formánál is életbe lépnek azonban a sajátos kockázatok, amik közül az egyik legfontosabb a likviditás. (Ahogyan azt már korábban megjegyeztük egy ingatlan értékesítése nyilvánvalóan nagyságrendileg nehezebb és időigényesebb, mint egy egyszerű értékpapír-adásvétel).