Kereskedők húznak hasznot a kenyérből

Augusztus huszadika az államalapítás mellett a kenyér ünnepe is. A mezőgazdaságból és a pékektől érkező hírek azonban koránt sem emelkedett hangulatról számolnak be. Az [origo] megvizsgálta, mi aggasztja leginkább a kenyérpiac szereplőit, milyen gondok terhelik a termelőket, a molnárokat és a pékeket a kalásztól a sütödéig.

A következő lépés a kenyér felé a jelenleg a tonnánként körülbelül 18 ezer forintért megvásárolható étkezési búza bekerülése a feldolgozó-, azon belül is a malomiparba. Ez az ár olykor még a 18-20 ezer forintra rúgó termelői önköltségeket sem fedezi.

A betakarítás időszakától az unióban és Magyarországon fokozatosan csökkentek az árak. Az idei ár egyébként 4-5 ezer forinttal alatta marad nem csupán a tavalyinak, hanem az előző 3 év árszintjének is. A magyar búza ára gyakorlatilag megegyezik az orosz, a kazah és a szlovák termésével. Amint már szó volt róla, az alacsony árakért főképp a túlkínálat, a gyengébb minőség, és az egyelőre szűkös raktárkapacitások okolhatók.

Olcsón veszik, olcsón adják

A malomból kikerülő liszt feldolgozói értékesítési áráról hasonló megállapítások tehetők, vagyis az mintegy 20 százalékkal elmarad a tavalyi szinttől. A tavalyi rekordtermés és jó minőség miatt a malomipar termékei is olcsóbbak lettek. A gyengébb idei termés miatti kisebb kínálat, és az energiaárak emelkedésének hatására azonban a liszt várhatóan drágul a közeljövőben - jósolja az Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján.

Bár júliusban minimálisan, 5 forinttal drágult, a fehér kenyérliszt ára jelenleg nem éri el a kilónkénti 40 forintot. Ez hasonlóan alacsony, mint Ukrajna, vagy Oroszország lisztárai.

A molnárok megpróbálták

A malomiparra egyébként szintén az alulfinanszírozottság a jellemző, ráadásul a nagyáruházak gyakran csalogató terméknek használják a lisztet, és számtalan esetben a beszerzési ár alatt értékesítik. Az áruházakban a kilónként 40 forintot alig meghaladó fogyasztói lisztárak csak a vevőt derítik jókedvre. A malmok ugyan korábban megpróbálták mesterségesen magasabban tartani áraikat, de a Gazdasági Versenyhivatal a piaci verseny korlátozása miatt megbírságolta a kartell-gyanúba keveredő malmokat.

A viszonylag gyengébb minőséget termő években a pékek különböző, az esztétikai hatást fokozó adalékokkal próbálják a kenyeret gusztusosabbá tenni. Ez persze költségeik növekedését eredményezi, és az amúgy is nulla jövedelmezőségű ágazatban még sürgetőbbé tenné az áremelést. A Pékszövetség elnöke, Ilonka Boldizsár szerint a sütödék tartalékaikat élik föl, ezért indokolt lenne egy legalább 10-15 százalékos áremelés. Ez egy átlagos kenyérfogyasztási szokásokkal (80 kg/év) rendelkező ember számára havi egy-kétszáz forint plusz kiadást jelentene, a pékeknek viszont a túlélést. Tavaly 56, idén pedig már az első félévben 36 sütöde ment tönkre a több, mint kemény versenyben.