Adózhatunk a kamat után is

Az árfolyamnyereség adó mellett a kamatadó bevezetését is tervezi 2007-től a kormány. A lépést a Budapesti Értéktőzsde vezetői szorgalmazták a diszkrimináció elkerülése érdekében.

Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke egyébként korábban azt közölte, hogy az árfolyamnyereség-adó 2007-re tervezett bevezetése csupán akkor fogadható el a tőzsde és a piac számára, ha még az előtt egy évvel, vagyis 2006. január 1-jei hatállyal a kormány átfogó tőkepiac-élénkítő intézkedéseket léptet életbe. Szalay-Berzeviczy Attila négy témakörben jelölte meg azokat a piacélénkítő lépéseket, amelyek nemcsak ellensúlyoznák az árfolyamnyereség-adó kedvezőtlen hatásait, de növekedési pályára is állítanák a hazai tőkepiacot.

A BÉT vezetése szerint javaslataik megvalósításával jövőre végre beindulnának a régen várt tőzsdei bevezetések. Ráadásul mind lakossági, mind pedig nyugdíjpénztári szinten érvényesülne a hosszú távú szemlélet, amely segítené a megtakarítások hatékonyabb elosztását, nagyobb részesedést biztosítva ezzel a befektetőknek a tőzsdén jegyzett vállalatok sikereiből és az árfolyamok emelkedéséből.

A magyar tőkepiac jelenleg két komoly problémával küzd; az egyik a magyar befektetői kör alacsony érdeklődése. Külföldiek nélkül szinte nincs is kereslet a részvényekre. Ennek megváltoztatása érdekében a BÉT vezetői szeretnék, ha bevezetnék a nyugdíj-előtakarékossági számlát (IV. nyugdíjpillér) 2006. január 1-jétől. Ehhez kérnek támogatást a kormányfőtől, mégpedig az éves befektetett állomány 30 százalékáig, vagy maximum százezer forintig. Amennyiben az éves átlagos számlaállomány 70 százaléka részvényben vagy részvény alapú befektetési jegyben áll, akkor a maximumösszeget 150 ezer forintban állapítanák meg. Az egyéni részvénytulajdonosok esetében pedig három évnél hosszabb idejű tulajdonszerzés esetén árfolyamnyereségadómentességet élvezne - amennyiben a kormány elfogadná a tőzsde javaslatait. Az összehasonlíthatóbb nyugdíjpénztári hozamok érdekében egységes ötéves (súlyozott) jelentési kötelezettség bevezetését kérik a BÉT vezetői jövő év január 1-jétől.

A magyar tőzsde másik nagy problémája, hogy kevés új társaság jelenik meg, így a kínálat évek óta csökken. Ezért szeptembertől szeretnék hivatalosan is meghirdetni a költségvetésből ígért százmillió forintos tőzsdére lépési támogatást, amely a hazai vállalatoknak ez év végéig járna. Emellett a BÉT azt szeretné, ha az 5 milliárd forintos kapitalizáció alatti társaságok 6 százalékos társaságiadó-kedvezményben részesülnének a bevezetéstől számított három évig jövő év január 1-jétől. Az 5 és 20 milliárd forint kapitalizáció közötti társaságok 3 százalékos társaságiadó-kedvezményben részesülhessenek ugyanebben az időszakban, míg a 20 milliárd forint kapitalizáció alatti társaságok részvényeibe való befektetés árfolyamnyereségadó-mentességet élvezzen. Emellett a BÉT vezetői azt kérik, hogy a kormány részesítse előnyben a tőzsdén keresztüli privatizációt.