2005. első féléve az élelmiszerkereskedelem számára meglehetősen nehéz időszaknak bizonyult, a hipermarketek piacrésze ugyanakkor további 2 százalékponttal növekedett, csakúgy, mint a diszkontok részesedése - elsősorban a Lidl piacra lépésének köszönhetően.
A Lidl üzleteket - feltehetően az üzletek földrajzi elhelyezkedése okán - összességében egyelőre kevesebben látogatják, mint két fő piaci versenytársa boltjait. A Lidlben az első hat hónapban mért átlagos költés szintén elmarad a konkurensek kasszáiba befolyó összegektől, aminek az oka abban keresendő, hogy üzleteit ritkábban, átlagosan kétheti rendszerességgel látogatják vásárlói.
A bevásárlások zöme a korábbiakhoz hasonlóan szintén a hét utolsó napjaira koncentrálódik: a forgalmazott érték szempontjából továbbra is kiemelkedő szerepe van a pénteki és a szombati napoknak. Az egyre gyakrabban csütörtökön induló akciók hatására azonban idén már a hét utolsó előtti munkanapjának, a csütörtöknek az erősödése is megfigyelhető volt.
A napi fogyasztási cikkek beszerzése még mindig inkább a délelőtti, 9-12 óra közötti időszakra tehető. A délelőtti beszerzések a teljes forgalom 60 százalékát adják, s ez természetesen főleg a kisebb alapterületű boltokra jellemző.
A vásárlók egyre kisebb hányada - 49 százaléka - jár gyalog boltba, az autós bevásárlások szerepe ezzel szemben évről évre nő - az első hat hónapban már a vásárlók több mint harmada autóval intézi a napi beszerzéseket. A Lidlben vásárlók - az elsőszámú konkurensek vásárlóitól eltérően - közel háromnegyede (70 százaléka) autóval közelíti meg az üzleteket.
Általában elmondható a kutatás eredményei alapján, hogy a kártyás fizetések szerepe folyamatosan nő, bár egyelőre a forgalomnak csupán 10 százalékát teszi ki a készpénzes fizetéssel szemben. A bevásárlásokban továbbra is a nőké a főszerep: a napi beszerzések felét idén is a háziasszonyok végezték, a vásárlások közel egyötödénél azonban a házastárs is jelen volt.