Megkezdődött a költségvetés általános vitája

Ma indul a jövő évi költségvetés vitája a parlamentben, és a tervek szerint december 19-én kerülhet sor a zárószavazásra. A kormány szerint a nyugdíjreform elszámolható hatását tartalmazó hiánymutató 2008-ban 2,9-3,7 százalékos lehet.

Veres János szavai szerint jövőre az állam minden polgárára az ideinél 6 százalékkal többet, közel 90 ezer forintot kíván elkölteni havonta, ami összesen 11 ezer milliárd forintot jelent, a 2002. évhez képest pedig a többlet meghaladja a 60 százalékot.

Hangsúlyozta: a kormány továbbra is fegyelmezett költségvetési politikája további teret biztosít a kamatcsökkentésnek.

"Olyan költségvetés készült, amely hozzájárul a magyar gazdaság felzárkóztatásához, a lakosság életkörülményeinek és boldogulásának javításához, amely újabb lehetőségeket biztosít a foglalkoztatás további növeléséhez" - mondta.

Hozzátette, hogy a költségvetés keretet biztosít a vállalkozások sikeres működtetéséhez, előrelépést jelent a lakosság, elsősorban a nyugdíjasok és a nehéz helyzetben élők szociális biztonságának megerősítésére, maximálisan kihasználja az uniós tagság lehetőségeit és biztosítja a kormány 100 lépés programjának sikeres megvalósítását.

"Az állam jövőre minden polgárára az ideinél 6 százalékkal többet költ"

A célok megvalósításához tartósan az EU átlagnál gyorsabb ütemű, fenntartható növekedésre van szükség - mondta Veres János, hozzátéve, hogy az eddigi eredmények kedvezőek: a GDP növekedése folyamatosan 2-3 százalékponttal az EU átlag fölött alakul, és újra export, illetve beruházás-vezéreltté vált a gazdaság.

"Az idén a GDP bővülése inkább a 4 százalékhoz lesz közelebb, mint a 3,5 százalékhoz, az export volumene 9-11 százalékkal lesz nagyobb, mint egy évvel korábban, a beruházások 6-8 százalékkal bővülnek" - mondta.

A pénzügyminiszter a 2006. évet kiemelkedőnek nevezte az autópályaépítések és az infláció szempontjából is. "Több mint 200 kilométer hosszúságú autópályát illetve gyorsforgalmi utat vehetnek birtokba az autósok, az inflációs periódusból átlépünk az árstabilitás korszakába" - mondta.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a béremelési mértékeknél hozzá kell szokni az eddigieknél jóval kisebb számokhoz. "2006-ban a termelékenység alakulásával arányos reálbér növekedéssel, és 3-3,5 százalékos fogyasztásbővüléssel számolunk".

Ismertetése szerint a bruttó keresetek átlagosan 5 százalék körül növekedhetnek jövőre, és indokoltnak nevezte, hogy a reálkeresetek eltérő mértékben emelkedjenek az egyes területeken.

A jövő évi költségvetés egyértelmű nyerteseinek nevezte a pénzügyminiszter a gyermekes családokat, azzal, hogy "a családi támogatások rendszere igazságosabbá válik, és az erre fordított pénz is több lesz". Elmondta, hogy a családi támogatásokra fordított összes költségvetési támogatás az idei előirányzathoz képest 142 milliárd forinttal nő, ezen belül a családi pótlék 126 milliárd forinttal emelkedik, a havi családi pótlék összege pedig átlagosan 80 százalékkal lesz magasabb.

Jobban járnak szavai szerint a felsőoktatási intézmények is, mivel 14 milliárd forinttal több támogatással rendelkezhetnek, mint az idén, de több jut az agrárágazatnak és az önkormányzatoknak is.

Jelentős változásnak nevezte a pénzügyminiszter az Egészségbiztosítási Alap finanszírozását is azzal, hogy létrejön a "nemzeti kockázatközösség". "Jövőre a központi költségvetés 304 milliárd forinttal támogatja az alapot, s így annak tervezett hiánya csupán tizede lesz az ideinek, vagyis 31,8 milliárd forintot ér el" - mondta.