GKI: A válság ellen azonnali reformok kellenek a választás után

A választások után szeptemberig van ideje az új kormánynak a szükséges reformok megkezdésére és a GDP 1-1,5 százalékát kitevő egyensúlyjavító intézkedések meghozatalára, hogy ne alakuljon ki gazdasági veszélyhelyzet - mondta a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke szerdán.

Vértes András az intézet 2006-os nemzetgazdasági előrejelzését ismertető tájékoztatóján elmondta: az elkerülhetetlen kettős lépések várhatóan nem vezetnek életszínvonal-csökkenéshez.

A GKI várakozásai szerint a tavalyi trendek folytatódnak, a GDP 4,4 százalékkal nő, az infláció éves átlaga 2,3 százalék lesz, az államháztartás hiánya pedig a GDP 5,7 százalékát teszi ki, a nyugdíjreform hatásával korrigálva. A GDP-termelés legmagasabb, akár 12 százalékos növekedése az építőiparban és a szállítás területén várható, az élelmiszeriparban stagnálás valószínű.

Az infláció havi indexe az első félévben 1,5 százalékra csökken, a reformlépések miatt az év végére eléri a 3,6 százalékot, éves átlagban pedig 2,3 százalék lesz - prognosztizálta Vértes András, hozzátéve, hogy ebbe már belekalkulálták a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra emelését.

Az intézet előrejelzése szerint az államháztartási hiány a 2005-ös 6,1 százalékról 5,7 százalékra csökken. Az adatba beszámították a GDP 1-1,5 százalékát kitevő egyensúlyjavító lépések hatását, valamint azt, hogy az autópálya-építések finanszírozásának egy részét sikerül PPP konstrukcióban elszámolni.

Feszültségek a kiadásoknál

A bevételekben a személyi jövedelemadók és a tb-járulékok miatt kisebb kiesés várható, a kiadásokban azonban feszültségek lehetnek, utalt az elnök a gyógyszertámogatások, a MÁV, az önkormányzatok és a gáztámogatási rendszer kérdéseire. A kettős reformok nélkül és a "felelőtlen" választási ígéretek betartása esetén az államháztartás hiánya a 8-10 százalékot is elérheti - mondta Vértes András.

A pénzpiacon két ellentétes félévet prognosztizál az intézet: az első félévben változatlan kamatszínvonalat és 250-255 forint/euró árfolyamot várnak. A reformok után pedig várakozásuk szerint a külföldi befektetők bizalma nőni fog a magyar piac felé, a forint/euró árfolyam 245 forintig javulhat, a jegybanki alapkamat pedig 5 százalék alá mehet.

A GKI 10 százalék feletti exportnövekedést és 1 százalékos cserearányromlást jelez az idei évre, a külkereskedelmi mérleg hiánya 2,8 milliárd euróról 3,8 milliárd euróra nő. Az exportnövekedés okaként az elnök a kelet-európai uniós piacokon történő térnyerést jelölte meg, megjegyezte azonban, hogy ez az élelmiszergazdaságra nem vonatkozik.

A megtakarítási ráta 4 százalékról 5 százalékra növekszik, a lakáskereslet és lakásépítések száma csökken, a beruházások bővülése pedig 8 százalékkal gyorsul - véli a GKI.

A munkanélküliségi ráta változatlan szinten 7,2 százalékon áll majd, ami az üzleti szférában bekövetkezendő növekedésnek és a közszférában a reformok miatti leépítéseknek köszönhető. Az euró 2010-es bevezetése megvalósítható és kedvező is lenne - jegyezte meg az elnök újságírói kérdésre.