A kereskedők a hasonló krízisek alatt általában hajlamosak visszavonulót fújni a deviza- és az értékpapírpiacon egyaránt. A tény, hogy a befektetők ezúttal nem tettek így tömegesen, azt jelzi, hogy bíznak az izraeli gazdaság alapvető sértetlenségében, egészségében. "Miután a befektetők megértették, hogy Izrael kitart makrogazdasági irányelvei mellett, a piacok kezdtek visszatérni a korábbi szintekre" - mondta Fischer augusztus elején.
Az izraeli kormányzat biztos benne, hogy kényelmesen tartani tudja a háború költségeit. Az extra katonai kiadások abban az esetben veszélyeztethetik az izraeli fellendülést, ha a gazdasági aktivitás esése miatt az adókból származó kormányzati jövedelmek is csökkennek - elsősorban az ország északi területein.
A központi bank úgy becsüli, hogy a katonai büdzsé dagadása csak 0,6 százalékkal növeli az ország költségvetési hiányát. Az extra kiadások és a bevételek esésének összesített hatása az ország gazdasági teljesítményét 2 százalékkal csökkentette 2005-ben Fischer szerint, aki azt is kijelentette, hogy Izrael 2007-re szintén 2 százalékos költségvetési hiányt vár.
A növekvő infláció egy másik fenyegetést is felvet az izraeli gazdaság számára. "Ezen események következtében az infláció a korábban vártnál jobban emelkedhet rövid távon" - mondta Stanley Fischer. "A Bank of Israel által a következő hónapokban folytatott pénzügypolitikában az infláció lehetséges emelkedését és a gazdasági aktivitás valószínű lelassulását egyaránt számításba kell venni."
Izrael gazdasága tehát továbbra is egészséges pályán halad, krízisről senki sem beszél. De a jövő a gyors békétől függ, ezért az izraeli gazdaság szereplői egyáltalán nem lehetnek túlzottan elégedettek.