Emelt és reformokat követel az EKB

Az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtöki kamatdöntésével negyed százalékponttal 3,25 százalékra emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Jean Claude Trichet jegybankelnök szerint az inflációs adatok jók, de fel kell készülni az esetleges újabb olajár-emelések káros hatásaira. A kamatemelés megfelelt a piaci várakozásnak. Elemzők szerint az emelési ciklus decemberig tart majd. A döntés az eurohitellel rendelkezőket érintheti érzékenyen.

Az általános piaci meggyőződés az, hogy az EKB legközelebb decemberben még folytatja a szigorítást az inflációs nyomás és az általa kissé túlhevültnek tartott gazdasági növekedés enyhítésére, de a legújabb fejlemények nyomán az elemzők arra számítanak, hogy utána a bank ritkítani fogja az emeléseket.

Továbbra is fennáll az inflációs veszély Jean Claude Trichet, az Európai kÖzponti Bank (EKB) elnöke. Trichet elmondta: bár jelenleg az olajárak éppen lefelé mennek, ez csak akkor jelenik meg a fogyasztói árakban, ha a folyamat kellőképpen tartós lesz.

Trichet szerint semmi garancia arra, hogy nem következik be egy hirtelen olajár-emelkedés, amely ismételten meglódíthatja az inflációt az eurózónában Trichet 2006-ban, és 2007-ben is 2 százalék fölé várja az inflációt. Trichet elmondta: a bank kormányzótanácsa egyhangúlag döntött a 25 bázispont mellett, nagyobb emelés gondolata fel sem merült.

Ugyanakkor Trichet kiemelte: az Eurostat gyorsjelentése szerint az augusztusi 2,3 százalék után szeptemberben csak 1,8 százalékos volt a fogyasztói árak növekedése, ezt bíztató jelnek nevezte, igaz, egyelőre nem áll rendelkezésre részletes adatsor, hogy pontosan kielemezzék, mitől csökkent fél százalékkal az infláció.

Trichet egyébként optimizmusának adott hangot az eurózóna országainak gazdasági növekedésével kapcsolatban. Az Eurostat adataira hivatkozva elmondta: a 2006-os évben az adatok szerint a negyedéves növekedési átlag 07 százalék volt, ezt az EKB elnök megnyugtatónak minősítette. Ugyanakkor Trichet kiemelte, hogy a gazdaságot nagyrészt a hazai fogyasztás hajtja előre. A munkanélküliség csökkenő tendenciát mutat, ezzel együtt nőtt a munkahelyek száma.

Az eurózóna kormányait Trichet fiskális kötelezettségeikre figyelmeztette. A jegybankelnök szerint a 2007-es büdzsék összeállításánál a kormányoknak jóval ambiciózusabban kell megcélozni a megfelelő reformokat. A jegybankelnök figyelmeztetett: a népesség rohamosan öregszik, ezért az egészségügy és a nyugdíjrendszer a mostaninál sokkal jelentősebb igénybevételnek lesz kitéve néhány éven belül. Trichet elmondta: a mostani életszínvonalat csak reformok árán lehet megtartani.

Januártól leállhat a szigorítás

Az EKB decemberben kezdett, mostani szigorítási ciklusának korábbi tapasztalata az volt, hogy a bank negyedévenként a negyedév utolsó hónapjában emel tovább - a decemberi után márciusban majd júniusban volt negyed-negyed pontos szigorítás -, azonban a nyáron a bank gyorsított, a korábban szeptemberre várt emelést már augusztus elején végrehajtotta, így, ha decemberben folytatná a szigorítást, akkor az eredetileg várt négy helyett az idén öt emelés lehetséges.

Idén még fiolytatódik az emelés

Az elemzők többsége utána lassításra számít, mert az amerikai gazdasági növekedés hirtelen lefékeződése és a jövő évi németországi áfa-emeléstől várt lassulás csökkenteni fogja a nyomást. A mostani általános várakozás az, hogy az EKB kamatszintje jövőre az első félév végén 3,75 százaléknál fog tartani.

Előzőleg, tavaly decemberig, az EKB 2 százalékos, rekord alacsony szintet tartott, 2003. június óta. A bank idei sietsége egyelőre alig mutatkozik az aktuális adatokban, de a távolabbi kilátások rohamosan romlanak.

A szeptemberi euróövezeti beszerzőmenedzser-mutatók arra vallanak, hogy a teljesítmény növekedése megtorpant, illetve kissé lassult, de a még emelkedő termelőiár-részmutatók igazolták az EKB gyanúját, hogy a belső inflációs nyomás még nő a beruházások fellendülése miatt, jóllehet a fogyasztóiár-infláció szeptemberben már meredeken csökkent, jelentős részben külső tényező, a kőolaj olcsóbbodása miatt.

Az euróövezetben az infláció szeptemberben 1,8 százalékra lassult az augusztusi 2,3 százalékról, tizenkét hónapra számolva: 2005. január óta első ízben került az EKB célszáma, 2 százalék alá. De sem a beszerzőmenedzser-mutatók, sem az infláció nem enyhített azon a piaci meggyőződésen, hogy az EKB folytatja a kamatemelés-sorozatát. Az EKB augusztus végén 2,3-2,5 százalékra emelte az inflációs előrejelzését a korábbi 2,1-2,5 százalékról.

A jelenlegi helyzet megítélése az euróövezetben még lelkes, további inflációs nyomásra utal, úgyhogy az EKB-t nem zavarja, hogy hathónapos távlatra a hangulatmutatók már erős romlást jeleznek - beárazva persze a várható kamatszigorítást is.

Az Európai Bizottság e hónap elején 2,5 százalékra emelte az euróövezeti GDP-növekedés idei ütemére szóló előrejelzését a májusban jósolt 2,1 százalékról. Az új előrejelzés egybevág az EKB korábban megjelent előrejelzésével. Az új jóslat szerinti eredmény rekord lenne 2000 óta, ám ez ugyancsak szigorra inti az EKB-t, amely úgy véli, hogy a növekedés túlhevült, vagyis meghaladja az inflációmentes képességet. Az EKB februárban módosított olvasatában az inflációmentes, azaz fenntartható GDP-növekedési képesség az euróövezetben közelebb van évi 2 százalékhoz, mint a korábban becsült évi 2,5 százalékhoz.

A nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is javította szeptember elején az euróövezet idén lehetséges gazdasági növekedésére szóló előrejelzését: 2,7 százalékra a májusban valószínűsített 2,2 százalékról. Azonban az OECD szakértői úgy vélik, hogy a mostani harmadik, majd a negyedik negyedévben az euróövezeti gazdasági növekedés üteme lassulni fog, negyedévről negyedévre 0,7 százalékra, majd 0,6 százalékra.