Nem emelt kamatot a jegybank

Változatlanul hagyta az MNB alapkamatát a monetáris tanács. A jegybank alapkamata október 25-e óta változatlanul 8 százalék. Az elemzők 25 bázispontos emelést vártak. A Monetáris Tanács inflációs jelentése szerint 2007 első hónapjaiban az infláció 8 százalék fölé emelkedik majd.

Nem nyúlt az alapkamathoz hétfői ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A jegybanki alapkamat így az október 25-i, 25 bázispontos emelést követően továbbra is 8 százalékon áll. A monetáris tanácsnak idén még decemberben lesz lehetősége módosítani az alapkamaton. Az elemzői várakozások többsége 25 bázispontos emelést jósolt a hétfői ülésre.

A kamatdöntés után meglepő módon erősödött a forint árfolyama a bankközi devizapiacon. Negyed órával a döntés 14 órakor történt nyilvánosságra hozatalát követően az eurót még 258,29/258/,52 forintos árfolyamon, a dollárt 201,139/201,39 forintos áron jegyezték. Így a forint árfolyama az erős oldalon.8,48 százalék távolságra volt a 2x15 százalékos árfolyamsáv közepétől. Fél 4-kor viszont már az eurót 257,20/257,50 forintos, a dollárt 200,34/200,65 forintos áron jegyezték, 8,86 százalékos távolságra a sáv közepétől.

A befektetői hangulat az elmúlt hónapokban kedvezőbbé vált, ami szerepet játszott a forint árfolyamának erősödésében - áll a monetáris tanács közleményében. A testület az infláció rövidtávon várt további jelentős emelkedését követően annak fokozatos csökkenésére számít. Ez az álláspont indokolhatja azt, hogy a testület tagjainak többsége miért szavazott az alapkamat szinten tartására.

Ennek ellenére úgy vélik, az áremelkedés üteme várhatóan a teljes előrejelzési horizonton meghaladja a középtávú 3 százalékos inflációs célt. A monetáris tanács szerint az infláció várható pályáját övező kockázatok továbbra is kétirányúak. A felfelé mutató kockázatok közül a testület továbbra is azt tartja a legfontosabbnak, hogy az egyszeri áremelések hatására tartósan megemelkedhetnek a gazdasági szereplők inflációs várakozásai.

A tanács szerint a jegybank középtávú inflációs célját akkor tudja a legkisebb növekedési áldozat mellett elérni, ha a versenyszféra béremelései az elkövetkező időszakban nem szakadnak el a reálgazdasági folyamatok, valamint az alacsony inflációhoz való visszatérés által indokolt ütemtől.

"Nem voltunk egységesek, de a többség így döntött" - jellemezte a monetáris tTanács döntését Járai Zsigmond jegybankelnök. Járai elmondta: a tanácsban a 25 bázispontos emelést vitatkoztak az emelést ellenzőkkel. Járai szerint az emelést ellenzők azzal érveltek, hogy a mostani intézkedések csökkentik a keresletet és ennek dezinflációs hatása lesz. Ugyanakkor az erősödő forint és az alacsony olajárak is optimizmusra adnak okot.

A kamatemelés támogatói azzal érveltek, hogy a bérek a versenyszférában, és korábban nem várt módon a közszférában is gyorsabban növekednek majd, ez pedig erősítheti az inflációt. A kamatemelést támogatók szerint félő, hogy a piaci szereplők magasabb inflációs kockázatot áraznak be, és már nem tartják magukat a visszatéréshez az alacsonyabb inflációs zónába. "Az adóemelések és a kormányzati áremelésekhez nehéz megmondani, hogyan alkalmazkodik majd a versenyszféra." - jellemezte a félelmeket a jegybankelnök.

"Akkor kell lépni, amikor biztosan látszik, hogy a folyamatok kedvezőtlenül alakulnak." - jelentette ki a piaci kamatemelési várakozások kapcsán Járai Zsigmond. A jegybankelnök elmondta: a kamatemelést pártolók a várakozások leszorítására folytatnák a kamatemelési gyakorlatot. Az ellenzők szerint azonban nem szabad a piaci várakozásokat további emelésekkel növelni.