"Nem a monetáris politika, hanem a kormányzati ár és adóemelések miatt vétjük el az inflációs célt" - válaszolta Járai Zsigmond Barcza György ING elemző azon felvetésére, hogy az MNB túl későn kezdett reagálni az árstabilitás védelmében. Járai szerint a Magyarországon jelenleg tapasztalható inflációs trendet egyébként sem lehetett volna pusztán monetáris politikai eszközökkel megfékezni.
Az inflációs célkövetéről szólva Járai Zsigmond elmondta: mindig 3 százalék körül kell lennie az inflációnak. "Most azonban megint különleges időszak jön." - jelentette ki Járai. Az infláció megemelkedett az adó és áfa emelések miatt. A jegybankelnök szerint ez az eltérés a 3 százaléktól egy különleges helyzet eredménye, amelyre a monetáris politikának nem kell reagálni.
A monetáris tanács hétfőn közzétette negyedéves inflációs jelentését is. A jelentés szerint a makrogazdasági pályát továbbra is a költségvetési kiigazítások és a megszorítások határozzák meg. A jegybank szerint a kiigazítások csökkentik majd a fogyasztást, és lassítják a beruházásokat és a külkereskedelmi dinamikát a 2007-es év folyamán. 2008-ban a megjelenő uniós források, és a valamelyest megélénkülő lakossági kereslet miatt, a onetáris tnács a gazdaság dinamizálódására számít.
A megszorító intézkedések hatására megszaladó infláció 2007. év elején meghaladja majd a 8 százalékot is, ezt követően azonban mérséklődik. Az MNB 2007-re 7, míg 2008-ra 4 százalékos inflációval számol. A jegybanki alapkamat a jövő év végére 7 százalék körülire csökkenhet, a forint-euró árfolyamot 259 körülre várja az előrejelzés 2007 november végére.
2006 | 2007 | 2008 | |
Infláció | 3,9 | 6,9 | 4,1 |
GDP-növekedés | 3,9 | 2,5 | 2,4 |
Reálbér-növekedés | 2,5 | -3,8 | 1,7 |
Az Európai Unió legmagasabb alapkamata
Június óta minden hónapban - összesen 2 százalékpontnyi mértékben -, 8 százalékra növelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Így az MNB-alapkamat az Európai Unió legmagasabb jegybanki kamatává vált.
A Reuters novemberi felmérése még azt mutatta, hétfőn újabb negyedszázalékos emelés következik: 23-ből 14 elemző számított erre, és csak kilencen mondták, hogy novemberben nem változik a jegybanki kamat. Közülük kettő azonban úgy vélte, már nem is várható több kamatemelés.
A legtöbb elemző szerint 8,25 százaléknál magasabbra már nem emeli kamatait a jegybank.
Ezt követően az első kamatcsökkentésre a jövő év közepe felé kerülhet sor az elemzők többsége szerint, miután a kormányzat adó- és áremelései miatt feltornázott infláció is eléri a csúcspontot. Az elemzők jelentős része szerint 8-8,5 százalékos szintnél.
A kamatemelési várakozások azután kezdtek el erősödni, hogy a a gazdasági növekedés éves üteme a vártnál jobban lelassult, 3,6 százalékra a második negyedéves 3,8 százalékról, ami csökkenő keresleti inflációs nyomásra utalhatna.