Bővül a mangalica és a szürkemarha piaca

A magyar állattartás jövőjét az őshonos fajták jelenthetik természetes tartási módjuknak köszönhető magas minőségükkel, amelyre egyre nagyobb igény mutatkozik világszerte. A mangalica sertés és a szürkemarha iránti keresletnek csak a közel kétszeres ár és az állomány lassú növekedése szab határt.

A Pick és a Hertz szalámi, a csabai és a gyulai kolbász világhírét megalapozó mangalica kis híján kipusztult a 60-as években az egyeduralkodóvá váló nagyüzemi tartás miatt. Az őshonos magyar zsírsertésfajtát egy spanyol befektető mentette meg a 90-es évek elején, miután felfigyelt arra, hogy a mangalica nagyon hasonlít a világhírű - kilogrammonként 10-15 ezer forint értékű - serrano sonka alapanyagát adó iberico fajtára. A felfedezés nyomán alakult vegyesvállalat a hortobágyi génbank segítségével kezdte el a fajta újraszaporítását 50 kocával. Az Olmos és Tóth kft. ma már évi 10 ezer állat karaját és sonkáját exportálja, de 100 ezer példányra is lenne felvevőpiac Spanyolországban.

Húsuk nagyobb arányban tartalmaz vitaminokat, vasat és ásványi anyagokat

A mangalicát kezdetben csak exportra tenyésztették, mára azonban a fogyasztók érdeklődésének köszönhetően, a húsából készült jól eltartható, feldolgozott termékeket kisebb utánajárással itthon is be lehet szerezni. A tőkehús állandó tartását azonban még nem sok helyen tudják megoldani, mert az őshonos fajták alacsony állatállománya miatt ritka a vágás, ami rendszertelen húsellátáshoz vezet.

A mangalica-tenyésztés jelenleg sikerágazatnak számít a magyar mezőgazdaságban, az állomány 2000 óta meghúszszorozódott. Most mintegy 7500 törzskönyvezett koca van a 160 magyarországi tenyészetben, a legnagyobb ezek közül az Olmos és Tóth kft. telepe. A feldolgozást a Gyulai Húskombinát, a Pick Szeged rt. és a Mangal Ilona kft. végzi nagyobb tételben.

A Pick szalámi világhírét is a mangalica alapozta meg

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete azzal kívánja biztosítani a származást, hogy felvásárláskor lehetőséget nyújt a vágóhídnak a mangalicák adatainak lekérdezésére. Az eredetvédelem még nem mondható teljesen hibátlannak, mert sok mangalicaként értékesített sertés nem rendelkezik a fajtához tartozást hiteles, igazoló származási lappal. Ennek fő oka, hogy az 1500 forintért kiváltható okmányt a tenyésztők nem tudják érvényesíteni a felvásárlási árban, a kereskedők és a fogyasztók nem követelik meg az igazolását.

A szürkemarha esetében jobb a eredetvédelem helyzete. A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete a minőséget tanúsító védjegy védelmére egy internetes és sms alapú lekérdező rendszert hozott létre, amely a fogyasztó számára is elérhetővé teszi az állat adatait - tudtuk meg Bánffy Dánieltől, az egyesület szakértőjétől. Az uniós ENAR azonosító szám segítségével követhető, hogy mikor vágták le az adott állatot, és hogy szürkemarha volt-e, vagy sem. A rendszer működését ellenőrzésekkel és DNS-vizsgálatokkal is szavatolják: a vágóhídon vett szőrminta és a hús bármikor összehasonlítható.

A mangalicatenyésztés jelenleg sikerágazatnak számít

A magyar szürkemarha állomány 300 tenyésztő tulajdonában van, azonban ezek mintegy felét az idegenforgalomban tevékenykedő, és csak néhány állattal rendelkező tartók teszik ki. Jelenleg 6500 tehenet tartanak nyilván Magyarországon, de nagyon sok a fiatal nőivarú állat, így a tehenkből, két éven belül kétszer ennyi lesz.

A szaktárca álláspontja szerint az agrártermelés kétharmadát a jelenleg negyven százalékot képviselő állattenyésztés kellene hogy kitegye, ám a számok azt mutatják, hogy ez csak a magas minőségű, versenyképes és különleges termékekkel lehetséges. Míg a szürkemarha és a mangalica állomány nő, addig a modern fajták terén folyamatos visszaesés tapasztalható - tudtuk meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állati Termékpálya Osztályán.