Az elemzők többsége tarthatónak véli a hiányt

Eltérően vélekednek a pénzügyi szakemberek arról, hogy idén sikerül-e a kormánynak teljesítenie az államháztartás hiányára vonatkozó célkitűzését. Összeállításunkból az is kiderül, hogy nem csak várakozásaik, de vélekedéseik alapjai is nagyon különböznek egymástól.

A tavalyinál jóval nagyobb esély van arra, hogy a kormány a GDP 6,8 százalékára szorítsa le az államháztartás hiányát - állítja Palócz Éva, a Kopint-Datorg vezérigazgató-helyettese. Idén ugyanis 400-500 milliárd forinttal nagyobb adóbevételre számíthat a kormány, miközben a kamatkiadások mintegy 200 millió forinttal lesznek magasabbak.

Palócz Éva szerint azonban nem túl ambiciózus célkitűzés ilyen jelentős bevételnövekedést lehetővé tevő intézkedések megtétele után a GDP-nek pontosan ugyanakkora hányadát kitevő hiányt előirányozni, mint egy évvel korábban. A kutató hangsúlyozza, hogy a terv megvalósításához azonban még így is a költségvetés fegyelmezett végrehajtása szükséges.

A Kopint-Datorg vezérigazgató helyettese szintén úgy véli, hogy Magyarország legkorábban, 2010-ben tudja teljesíteni az euró bevezetésének előírásait, így legkorábban, 2013-ban vezethető be a közös valuta.

Nem lát nagy buktatót az idei államháztartási számok várható alakulásában Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese sem. Szerinte az igazi kockázatok inkább a 2008-2009-es évben várhatóak. A kutató szerint a kormánynak 2007 első félévében olyan reformokat kell megvalósítania, amelyek hosszú távon, kiadási oldalon tovább csökkentik az államháztartás hiányát.

Karsai Gábor szerint amennyiben ezeket az intézkedéseket nem hajtják végre, 2008-ban tovább csökken ugyan a deficit, ám annak mértéke elmarad majd a konvergenciaprogramban tervezettől, és 2009-ben már nem is biztos, hogy tovább sikerül csökkenteni a deficitet. Amennyiben így történik, Magyarország ismét elveszítheti a befektetők bizalmát, amely a gazdaság újabb gyengülését eredményezheti.

A GKI vezérigazgató-helyettese szerint, amennyiben a kormány tartja az irányt, és a szigort, az államháztartás GDP-arányos hiánya a tervezett 6,8 százalék helyett, akár 6 százalék is lehet. Karsai Gábor elmondta: a vártnál jobb eredmény közelebb visz ugyan az euróhoz, a közös valuta bevezetésének időpontját ugyanakkor leginkább az dönti el, hogy 2009-2010-ben, a választások előtt a kormány nem választja-e a további deficitcsökkentés helyett a kampányosztogatást.

Fél százalékos eltérést valószínűsít a Pénzügyminisztérium előrejelzéshez képest Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte a tervezett GDP-arányos 6,8 százalékos hiányhoz képest pozitív és negatív irányba egyaránt eltérhet a mutató az év végén, így a GDP-arányos deficit 6,3 és 7,3 százalék közé várható. Az elemző szerint a helyzet legoptimistább olvasata azt sugallja, hogy elegendő tartalék áll rendelkezésre mindenhol. A pontos jósláshoz - a fölfelé és lefelé elmozdulás előrejelzéséhez egyaránt túl sok trendet és tényezőt kell tekintetbe venni, így az jelen helyzetben Török Zoltán szerint nem lehetséges.

A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az euró sorsa 2009-ben dől majd el, amikor a kormánypártok a választások előtt eldöntik, hogy kampányolnak, vagy szigorúan betartják a konvergenciaprogramot. Török Zoltán szerint aggodalomra adhat okot, hogy a jelenleg érvényes reformprogram csak 2008-ig tartalmaz pontos lépéseket.

Barsi Szabó Gergely - Giczi József