Óriási kihívások előtt a nyugdíjpénztárak

Az igazgatótanács egyetlen döntésének eredményeképp egy százalék többlethozamhoz jutottak tavaly az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár tagjai - tájékoztatta az [origo]-t Fórizs Sándor, a pénztár elnöke. Az eredménynövekedés szerinte elsősorban a jó időzítésnek volt köszönhető.

A magánnyugdíjpénztárak a makrogazdasági helyzet egyik legérzékenyebb barométerei - állítja Fórizs Sándor. Példaként említette, hogy tavaly év közben az állampapírok éves hozama 0 százalék közelébe csökkent. Ráadásul ezzel párhuzamosan a forint 15 százalékot, a Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe, a BUX pedig 27 százalékot veszített értékéből.

Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár igazgatósága kedvezőtlen makroga azdasági és befektetési környezet miatt tavaly januárban 15-ről 20, majd június elejétől 30 százalékra növelte a részvények arányát az általa kezelt vagyonon belül, aminek köszönhetően a pénztár hozama mintegy egy százalékkal magasabb lett.

Így tavaly a pénztár bruttó hozama 9,07 százalék, nettó hozama 8,60 százalék volt, és a 6,5 százalékos, egy évre visszatekintő decemberi inflációt figyelembe véve reálhozama 1,97 százalék lett, Ötéves átlagban pedig 9,60 százalékos bruttó hozam és 5,15 százalékos infláció mellett 4,23 százalékos reálhozamot ért el a pénztár.

Az eredmény azonban elsősorban nem a merészebbé vált befektetési politikának, hanem a megfelelő időzítésnek köszönhető - véli Fórizs Sándor. A magyar nyugdíjpénztári szektor ugyanis éves szinten mindössze 0,17 százalék többlethozamot ért volna el, ha 1988 óta a kezelt vagyon 30 százalékát tartotta volna részvényekben a 14 százalékos szektorátlag helyett.

Ugyanis az utóbbi nyolc évben, 1998 és 2006 szeptembere között a részvények BUX index alapján számolt 11,8 százalékos évi átlaghozama és az államkötvények MAXC index alapján számolt 10,7 százalékos évi hozam között, mindössze 1,07 százalék különbség volt.

Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár befektetetési politikájáról Fórizs Sándor elmondta, hogy a kezelt vagyon összetételének arányairól negyedévente az igazgatóság dönt, a konkrét kötvények és részvények kiválasztása a vagyonkezelő feladata. Tavaly augusztusban a kezelt vagyon 58,3 százaléka államkötvényben, 7,9 százaléka más kötvényben, 30,8 százaléka részvényben 2,7 százalék pedig ingatlanban volt. A részvények fele hazai, fele külföldi volt.

A nyugdíjalapok által kezelt vagyon megoszlása 2004-ben (%)

Ország	Kész-pénz	Állam- kötvény	Cég-kötvény	Rész-vény	Ingatlan	Bef. alap
Csehország	9,6	51,9	31,1	5,5	0,3	0,3
Hollandia	2,2	25,,5	13,8	44,6	5,0	n.a.
Németország	2,6	2,5	26,6	32,2	3,8	n.a.
Magyarország	1,3	74,9	2,0	5,2	0,2	7,5
Lengyelország	5,8	58,9	1,4	33,4	n.a.	0,0
Észtország	4,4	33,9	23,3	35,1	1,0	6,2
Szlovénia	13,3	46,3	32,4	7,7	n.a.	0,3

Forrás: OECD Global Pension Statistics

Óriási kihívás előtt állnak a magánnyugdíjpénztárak -hangsúlyozza Fórizs Sándor. A következő két évben ugyanis jelentős mértékben csökkenteniük kell kiadásaikat. Egy tavaly elfogadott törvény értelmében ugyanis működési költségeik felső határát idén legfeljebb 6, jövő évtől legfeljebb 4,5 százalékban szabja meg. A vagyonkezelési díj pedig idén legfeljebb 0,9 százalék, jövőre 0,8 százalék lehet.

Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár elnöke szerint az idei évre szóló előírás teljesítése a legtöbb pénztárnak nem okozhat gondot, a jövő évieké azonban már sokkal nehezebben teljesíthetőek. Úgy véli, hogy a tagdíjak beszedésének az adóhatósághoz kerülése csak részben fedezi az előírt költségcsökkentést, annak teljesítéséhez a munka átszervezésére és alkalmazottak elbocsátására is szükség van.

A költségek csökkentése mellett a magánnyugdíjpénztárak előtt álló feladat a választható befektetési portfoliók bevezetése. A törvény ugyanis az idei évtől lehetővé, 2009-től pedig kötelezővé teszi a nyugdíjpénztárak számára, hogy három különböző kockázatú és hozamkilátású befektetési csomagot kínáljanak tagjaiknak.

A részvények arányának a klasszikus portfolióban 10 százalék alatt, a kiegyensúlyozottban legalább 10, legfeljebb 40 százalék, a növekedésiben 40 százalék felett kell lennie. A pénztártagok maguk választhatják ki az elképzeléseiknek leginkább megfelelő portfoliót és időnként meg is változtathatják, melyik portfolióban gyarapodjon pénzük.

Ha valaki nem választ portfoliót, akkor a hátralévő munkaévek alapján automatikusan besorolják. Aki 5 éven belül nyugdíjba vonul az a klasszikus, aki 5-nél több, de 15-nél kevesebb év múlva, az a kiegyensúlyozott, akinek még 15 évnél is hosszabb idő múlva, az a növekedési portfolióba.

Koruk alapján az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár tagjainak 92,5 százaléka a növekedési, 7,5 százaléka a kiegyensúlyozott portfolióba kerülne és csak kevesebb, mint 0,1 százalékuk a klasszikusba.

Fórizs Sándor szerint a pénztártagok többsége jövőre választhat először három portfolió közül. A pénztárakat ugyanis idén lekötik a tagdíjbeszedés adóhatósághoz kerülésével járó teendők.

Nemzetközi példák alapján úgy véli, hogy közülük kevesen élnek majd a portfoliók gyakori váltogatásának lehetőségével. Valamint arra számít, hogy a pénztáranként három portfolió bevezetése miatt a részvények aránya nő, az állampapíroké, viszont csökken a pénztárak által kezelt vagyonon belül.

Giczi József