A minimálbér ellen küzdenek a németek

A német vállalatvezetők küzdenek a minimálbér ellen, az ágazati szövetségek figyelmeztetnek: a minimálbér bevezetése miatt rohamosan tovább terjedhet a feketemunka. A német nagykoalíció szociáldemokrata oldala viszont a minimálbér bevezetése mellett küzd. Az Angela Merkel kancellár vezette kereszténydemokraták egyelőre visszaverték ezt a tervezetet, de a két párt június közepén ismét napirendre tűzi.

A bajor vállalkozószövetség (VBW), amely egyebek közt a BMW-t, az Audit és a Siemenst is képviseli, keményen érvel azzal, hogy a minimálbér miatt állások szűnnének meg, terjedne a feketegazdaság és emelkednének a fogyasztói árak. - Növekedne a képzetlen munkaerő ára, és milliószámra kerülnének veszélybe a munkahelyek - mondta a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének munkaügyi illetékese, Oliver Heikaus.

A DGB szakszervezeti szövetség követeli a minimálbér bevezetését, arra hivatkozva, hogy munkavállalók milliói éhbérért dolgoznak, és ez nem mehet tovább. Legalább 7,50 eurós órabért akarnak minimális szint gyanánt. A kölni IW Cologne gazdaságkutató intézet szerint 7,50 eurós minimális órabár négymillió ember számára jelentene fizetésemelést - papíron - a 39,1 millió németországi foglalkoztatott közül - ennyien keresnek kevesebbet, sőt, óránként 4 eurónál is kevesebbet főleg Kelet-Németországban. A kormány jelenleg évi 20 milliárd eurós adóhiányt szenved a feketemunka miatt.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az euróövezetben a tavalyi GDP-növekedést főleg a belső kereslet táplálta, habár nem a fogyasztói kereslet, hanem az export növekedésére számító beruházási kereslet. Az eddig ismert adatok szerint tavaly számottevően lassult a béremelkedés üteme. Éves összehasonlításban az utolsó negyedévben nominálisan 2,5 százalékosra lassult az órabérek átlagos emelkedése a harmadik negyedévi 2,7 százalékról és az első és második negyedévi 2,9-2,9 százalékról.

Vagyis a globalizációs versenyben a vállalatok továbbra is a béreken-fizetéseken spórolnak, nem utolsó sorban azért, mert a nem bér jellegű munkaköltségeik - az adók és járulékok - emelkedése gyorsult: éves összehasonlításban az utolsó két negyedévben 2,2-2,2 százalékra a második negyedévi 2,0 százalékról és az első negyedévi 1,2 százalékról.

A munkabér leszorításával a teljes vállalati munkaköltségek növekedését mégis sikerült a tavalyi negyedik negyedben 2,4 százalékosra mérsékelni az egy évvel korábbihoz képest az euróövezet átlagában, miután a harmadik negyedben 2,5 százalékkal, a másodikban 2,6 százalékkal, az elsőben 2,5 százalékkal emelkedtek éves összehasonlításban,
Ennek következményeit igazolják a részadatok.

A tavalyi első negyedévben az euróövezeti GDP 2,2 százalékkal, a másodikban 2,8 százalékkal, a harmadikban 2,8 százalékkal, az utolsó negyedben 3,3 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. Ezzel a tavalyi egész évi átlagos gazdasági növekedés 2,7 százalékos volt.
Tavaly az első három negyedévben a lakossági fogyasztás rendre 1,8-1,8 százalékkal, az utolsó negyedben 2,0 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál az euróövezetben, és mindössze 0,2 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez.

A tőkeberuházások 4,1 százalékkal, 5,3 százalékkal, 4,7 százalékkal, majd az utolsó negyedben 5,8 százalékkal gyarapodtak, 0,3 százalékpontot téve a GDP-növekedéshez. Az import viszont nagyrészt csökkenő ütemben bővült: 9,1 százalékkal, 7,4 százalékkal, 7,5 százalékkal, majd az utolsó negyedben is 7,5 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. Ennek ellenére az Európai Központi Bank rendszeresen figyelmeztet a béremelés inflációs hatására.