"Az olimpia elsősorban nem pénzkérdés"

A labdarúgó Európa-bajnoki pályázat látványos kudarca után újra fellángoltak a viták arról, nem kerget-e délibábot a 2020-as olimpia megpályázásáért lobbizó, egyebek mellett az ország legnagyobb vállalatait maga mögött tudó BOM. A szervezet vezetője, Szalay-Berzeviczy Attila - a Budapesti Értéktőzsde elnöke - úgy véli, pénzügyileg távolról sem megvalósíthatatlan a budapesti olimpia, még a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében sem.

A tanulmány szerint a játékok nettó költsége 518 milliárd forint, a 2020 utánra tervezett, de az olimpia miatt előrehozandó kiadás pedig 562 milliárd. Ez összesen majdnem 1100 milliárd, aminek kevesebb mint a felére számíthatunk uniós és magánforrásokból. Miből biztosítható a maradék?

- A fennmaradó, nagyjából 560 milliárd forint elsőre ijesztően soknak tűnik, de ha 13 évre leosztjuk, 43 milliárd forintos tételeket kapunk. Hogy érzékeljük, ez mekkora összeg, érdemes figyelembe venni, hogy Magyarország éves GDP-je 22 ezer milliárd forint, a költségvetésének éves főösszege pedig 8 ezer milliárd forint felett van.

Ez jól hangzik, de nyilván nem egyenletesen, évente 43 milliárdos tételeket kellene a felkészülésre fordítani.

- Természetesen nem, az egyes programok életciklusától függne az ütemezés. Mindazonáltal azt próbáltam ezzel érzékeltetni, hogy idejében vagyunk, és egy jó, koncepciózus és betartható menetrend mellett egy olimpia megpályázása és megrendezése nem kellene, hogy kivéreztesse az országot.

Ne szaladjunk annyira előre: első lépésben magának a pályázatnak az 5 milliárdos költségét kellene előteremteni, ami még akkor is sok pénz, ha nem váltjuk át lélegeztetőgépekre. A BOM mögött álló nagyvállalatok adakozni is készek erre a célra, vagy csupán a lobbierejüket vetik latba?

- A BOM úgy véli, a pályázathoz szükséges pénz gyűjtésére a lehető legkorrektebb az lenne - és mellesleg súlyos üzenettel bírna -, ha a magánszféra adná össze, pontosabban a lakosság és a hazai vállalatok. Ha azt vesszük, hogy a februári közvélemény-kutatások szerint az emberek 61 százaléka hajlandó lenne évi 4 ezer forintot áldozni az olimpia megrendezésére a közvetkező 13 évben, akkor ebből gyorsan kikalkulálható, hogy nem lenne gond 2011-ig összegyűjteni a pályázathoz szükséges 5 milliárd forintot. Ha pedig a parlament úgy dönt, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlásaiból részesülhet az olimpia ügye, akkor még ennél is jobban állunk. A vállalatok nevében persze nem tudok nyilatkozni, de gondolom, hogy ha kormány és a főváros a pályázás mellett dönt, akkor nem lesz hiány komoly szponzorokban sem.

Mi kell ahhoz, hogy lehetővé váljon az 1 százalékok felajánlása?

- A BOM megbízásából és finanszírozásával jelenleg készül a budapesti olimpiáról szóló törvény, amely - ha megkapná a parlamenti pártok támogatását - rendelkezne egy hivatalos pályázati bizottság felállításáról. Ezen szervezet munkájának az egyik finanszírozási forrása lehetne a személyi jövedelemadó 1 százaléka, ami parlamenti döntési hatáskör. Egyébként pedig, ha ezt a törvényt elfogadnák, akkor azzal a BOM küldetése sikerrel le is zárulna. Hiszen a civil szervezet alapítói arra szövetkeztek, hogy helyzetbe hozzák a döntéshozókat az olimpia megrendezésére való jelentkezéssel kapcsolatban.

Számos olimpiát rendező város küszködik a remekbe szabott sportcentrumok utólagos hasznosításával. Megengedhet magának egy ekkora ország "fölösleges" létesítményeket?

- Ez egy gyakran elhangzó és jogos kérdés. De azt, szerintem, senki sem vonja kétségbe, hogy kell egy korszerű, nemzetközi színvonalú központi stadion, és a világ egyik legnagyobb kajak-kenu-nemzete talán tudna mit kezdeni egy fővárosi evezőspályával is...

Nem is effélékre gondoltam. A tanulmány szerint 11 csarnokot kellene felhúzni.

- Sok politikus és fővárosi vezető szájából hangzott már el, hogy jó volna Budapestet konferencia- és rendezvényközpontként pozícionálni. Ehhez szükséges egy nagyon komoly konferenciaközpont, amely Atlantához vagy Sydneyhez hasonlóan a helyszíne lehetne a legtöbb fedett pályás versenyszámnak, az asztalitenisztől a víváson, a súlyemelésen és a cselgáncson át a birkózásig. Emellett a Papp László Sportaréna csak kisebb átalakításokat igényelne, hogy olimpiai szintűvé varázsoljuk. Megjegyzem, a világ egyik legjelentősebb kézilabdanemzete vagyunk mind a férfi, mind a női mezőnyben, telt házas bajnoki mérkőzésekkel, ráadásul elég népszerű nálunk a kosárlabda és a röplabda is. Lövészközpontunk nincs, holott időről időre olimpiai bajnokokat adunk. Szintén nincsen egyetlen nívós uszodánk sem, annak ellenére, hogy a világ legjobb női és férfi vízilabdázói magyarok, ráadásul úszásban is nagy hagyományaink és sok olimpiai bajnokunk van. A Komjádi nagyon rossz állapotban van, a Hajós Alfréd uszoda inkább csak múzeum. A felsorolt fejlesztések egyike sem lenne duplikáció, sokkal inkább alapszükséglet annak érdekében, hogy a hazai sport európai körülmények között fejlődhessen és több világversenyt tudjunk vendégül látni.

Meglehet, de nem mindegy, mekkora kapacitással üzemelnének tovább.

- Már az 1972-es müncheni olimpia után megoldották az ottani uszoda lelátójának elbontását, és ugyanez történt 2000-ben, Sydneyben is. Az építészeti technológia ezt egyre inkább lehetővé teszi.

Mi a helyzet a szálláshelyekkel? Miféle befektetők fogják megduplázni a fővárosi és Pest megyei hotelszobák számát három-négy hetes extra forgalom kedvéért?

- Az olimpia elnyerésével jelentősen magasabb rangú turisztikai célállomássá válnánk, ami a jelenleginél nagyobb szállodakínálatot követelne meg. A még így is hiányzó kapacitást pedig a Dunával lehetne megoldani: szállodahajókkal tökéletes ideiglenes megoldást kínálna. A folyami hajózás Európában mindenütt jelentős, lenne honnan bérelni ilyeneket. Athénban ez volt a "Queen Mary-koncepció", és bár nekünk tengerünk nincs, de Csepeltől az Északi összekötő hídig elég sok hely van a part mellett. Az olimpiai és a sajtófalu még ekkora problémát sem okozna, jó módszer lehetne a panelprobléma enyhítésére.

A BOM megalakulása óta eltelt másfél év során volt olyan pillanat, amikor a makrogazdasági mutatókra pillantva elbizonytalanodott a szervezet vezetősége?

- Nem. Ha elbizonytalanodnánk, az azt jelentené, hogy már nem hiszünk Magyarország jövőjében. Bármilyen furcsán hangzik, egy olimpia megrendezése elsősorban nem pénzkérdés. De hangsúlyozom, nem mindenáron azt akarjuk elérni, hogy pályázzunk, hanem úgy akarjuk befolyásolni a folyamatokat, hogy eljussunk arra a pontra, amikor bátran pályázhatunk. Nem szeretnénk még egyszer nulla szavazatot.

Galambos Péter