A tengerentúli autók behozatala a gyakorlatban türelmet és körültekintést igényel. Forgalomba helyezéskor nehéz perceket okozhat az európai szabvány. Amerika útjain részt vehetünk a forgalomban szimmetrikus lámpákkal és piros indexbúrával is, de az európai szabvány is megfelel ott. Fordítva azonban ez nem érvényes, ezért az alkatrészekben - különösen a lámpákban és a szélvédőkben - benne kell lennie az európai szabványnak megfelelő jelzéseknek, mert másképp előfordulhat, hogy soha nem tudjuk Európában forgalomba helyezni az autót. Az amerikai típusokból azokat érdemes választani, amiket Európában is értékesítenek, de az európai és japán típusok esetén is fontos odafigyelni a vásárláskor. Ha már megnézzük az autót, érdemes megszagolni is, egy árvizes autó ugyanis jó vételnek tűnhet, de soha többé nem lehet belőle teljes értékű közlekedési eszközt varázsolni.
A lámpákon kívül az eltérő környezetvédelmi és biztonsági normák is sok fejtörést okozhatnak. Ugyan mindkettő szigorúbb az európainál, mégsem fogadják el azokat Magyarországon. Ezért európai típusbizonyítvány, illetve megfelelőségi nyilatkozat nélkül nem is érdemes megpróbálni a forgalomba helyezési eljárást, ezeket a dokumentumokat pedig nem lehet beszerezni a hazai márkakereskedőktől.
Később azonban örömmel látja az autót a márkaszervizek nagy része. Feltéve, hogy nem a garancia ügyében keressük meg őket. A jótállásra vonatkozó szabályok ugyan márkánként változnak, de az ingyenes javítás oka csak a presztízs, a márka jó hírének megőrzése lehet, semmilyen jogszabály nem kötelezi őket erre.
A jótállást ugyanis a kereskedő vállalja, ilyen esetben a magyarországi márkakereskedő csak azért vonható felelősségre, amit ő vállalt, vagy javított meg - mondta az [origo] kérdésére Kathi Attila, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szóvívője.
Van még egy lényeges különbség a két kontinensen forgalmazott autók között: Amerikában nem spórolnak úgy az extrákkal, mint például Németországban. A tengerentúlon gyakorlatilag nem lehet eladni olyan autót, amelyiknél nincs végigpipálva az extrafelszerelések listája. Magyarországon még egy zárható kesztyűtartó is komoly összegekbe kerülhet, sőt nálunk gyakorlatilag felárat kell fizetni a metálfényezésért még akkor is, ha az autó nem rendelhető alapszínben. Ez a helyzet szintén a fogyasztói érdekérvényesítés gyengeségét mutatja, és addig nem is fog megváltozni, amíg a vásárlók hajlandóak beletörődni, hogy a csomagtérvilágítás Magyarországon extrafelszerelésnek számít.