A vállalkozások, költségvetési szervek, intézmények, nonprofit szervezetek a megújuló energiaforrások felhasználására 1-500 millió forintnyi támogatást nyerhetnek el. A többségi magántulajdonú nagyvállalatok ez 100-800 millió forint is lehet. A támogatások az összes költség 10-50 százalékát jelenthetik.
Az energia-takarékossági fejlesztésekre külön pályázhatnak a kis- és közepes vállalkozások, költségvetési intézmények, szervezetek, nonprofit szervezetek, valamint olyan cégek, amelyek önkormányzatoknál, különféle intézményeknél, alapítványoknál vállalják az energia-takarékossági fejlesztés kivitelezését, üzemeltetését, részesedve az így elérhető megtakarításból. Ebben az utóbbi konstrukcióban azoknak az intézményeknek, szervezeteknek, alapítványoknak, ahol megvalósul az energiata-karékossági fejlesztés, nem kell rendelkezniük önrésszel, saját hozzájárulásukat később, a megtakarításból elérhető összeg egy részének átengedésével teljesítik.
Amennyiben a cégek, szervezetek, intézmények saját maguk valósítják meg a fejlesztést, akkor legfeljebb 500 millió forintos támogatáshoz juthatnak és a támogatás a költségek 10-50 százalékát jelentheti. Abban az esetben, ha egy másik cég valósítja meg, illetve üzemelteti a beruházást, akkor a támogatás legfeljebb 1 és 50 millió forint közötti.
A megújuló energiaforrások használatára a több mint 100 milliárd forintból 63 milliárd forint, az energia-takarékossági intézkedésekre 41 milliárd forint fordítható a következő 8 évben. Ezt a forrást 85 százalékban az Európai Unió, 15 százalékban a magyar költségvetés finanszírozza.
A sajtótájékoztatót követően tartotta a kht. a közép-magyarországi régiónak szervezett tájékoztatóját a pályázati lehetőségekről. Ezt követi majd valamennyi régióban hasonló tájékoztatók szervezése az önkormányzatoknak, kamaráknak és más érdeklődőknek.
A megújuló energia nem elég
A globális felmelegedés kihívásaira a megújuló energiaforrások önmagukban nem jelentenek megoldást, ezen túl a meglévő energia-termelési rendszereket, illetve a vízfelhasználást kell hatékonyabbá tenni - mondta Frederic van Parijs, az ING Bank hágai központú klímaváltozási befektetési alapjának vagyonkezelője egy konfrencián Budapesten.
A Nemzetközi Energia Ügynökség adatait idézve közölte, hogy a világ növekvő népességének fokozódó energiaigénye miatt a szén-dioxid-kibocsátás 2004 és 2030 között 55 százalékkal emelkedik. A kedvezőtlen folyamatra adott válaszok között kiemelt fontosságúnak nevezte a vízfelhasználás terén szükséges lépéseket. Utalt azokra az előrejelzésekre, miszerint a klímaváltozással csökkenő édesvíz-készletek miatt 2025-re a világ népességének kétharmada gondokkal küzd majd az ivóvízhez való hozzáférést illetően.