Mol-részvényeket venne a CEZ

A Mol és a cseh CEZ villamos művek 2009-től két gázerőmű építését kezdheti meg a Mol pozsonyi és százhalombattai finomítói telephelyein - közölte a CEZ elnöke, Martin Roman pénteken a cseh CTK hírügynökséggel. A két erőművet 800 megawatt teljesítményre tervezik. A CEZ mérlegeli azt is, hogy 10 százalékig terjedő részesedést szerez a Molban.

A Mol és a CEZ augusztus végén szándéknyilatkozatot írt alá stratégiai szövetség létesítésére. Az okmány szerint a két vállalat gáztüzelésű hő- és áramtermelő erőműveket fog építeni és működtetni közösen. Az együttműködés első lépéseként várhatóan megvalósuló erőművek elsősorban gáz-, illetve finomítói melléktermékek elégetésével termelnek hőt és áramot a Mol pozsonyi és százhalombattai finomítóinak telephelyein.

Az együttműködés részeként a CEZ a közeljövőben legföljebb 10 százalékot elérő részesedést szerezhetne a Molban, és ezzel összefüggésben további pénzügyi tranzakciókra is sor kerülhet. Ugyanakkor a megállapodás nem tartalmazza kereszt-tulajdonlás kialakítását.

Elemzők szerint nemcsak közvetlenül üzletileg lesz előnyös a felek számára az erőművek építése, hanem erősödik a cégek kelet-közép- és dél-kelet-európai piaci és stratégiai pozíciója is. Ebben a térségben jelenleg erős a német E.ON energiavállalat és az orosz Gazprom gázipari vállalat túlsúlya.

A két fél együttműködése és a CEZ 10 százalékos tulajdonszerzése a magyar vállalatban azért is lesz előnyös lesz a Molnak, mert ezzel csökken a saját kézben lévő, ma már közvetlenül és közvetve több mint 30 százaléknyi részvénypakettje. Ezzel választ adhat a sajátrészvény-állomány nagyságával kapcsolatos piaci, befektetői kritikákra, és elébe vághat az uniós vizsgálatnak is.

Mindez azért lényeges, mert a Mol tulajdonosai - az osztrák OMV kivételével - szinte kizárólag pénzügyi befektetők, akik abban érdekeltek, hogy minél nagyobb legyen a cég a Mol piaci értéke. Ebből a szemszögből alkalmasint nem támogatják a vállalatvezetés törekvését az OMV felvásárlási szándékának kivédésére.

Az OMV júniustól szeptember végéig, piaci vásárlásokkal, 10 százalékról 20,2 százalékra növelte részét a Molban, és szeptember 25-én elvi készségét nyilvánította felvásárlási ajánlat megtételére, amit a Mol vezetése és a magyar kormány nem tartott barátságos lépésnek. A Mol azóta is elutasítja a 31,5 százalékos állami tulajdonban lévő osztrák cég tárgyalási kezdeményezését a fúzióról.

Jóllehet a CEZ-ben még jelentősebb, mintegy kétharmadnyi állami tulajdon van, piaci elemzők szerint azonban ez nem probléma, mivel nem azonos szektorbeli cégekről van szó, és a cseh vállalat nem akar fuzionálni a Mollal.

Szakértők szerint az együttműködés azért is kifejezetten előnyös lehet, mert a Mol ezzel újabb energiaipari szektorban szerez pozíciót, és a megtermelt áram révén nemcsak a saját működési költségeit csökkentheti, hanem eladásával többletbevételre is szert tesz.

A Mol-csoport Közép-Európa egyik legnagyobb olaj- és gázipari vállalata, 1,2 milliárd dollár pénzforgalmi többlettel (EBITDA), piaci tőkeértéke több mint 14 milliárd dollár.

A CEZ a régió vezető áramellátó vállalata, 1,8 milliárd dollár pénzforgalmi többlettel (EBITDA), több mint 30 milliárd dolláros piaci tőkeértékkel.

A CEZ, amelynek számos érdekeltsége van Közép- és Kelet-Európában, azzal számol, hogy 2011-re a hatodik számú ágazati céggé válik Európában piaci tőkeértéke és fogyasztóinak száma alapján, mondta októberben a vállalat elnöke. Martin Roman elmondta, hogy ezt a célját a CEZ felvásárlásokkal, továbbá délkelet-európai és lengyelországi beruházásokkal akarja elérni.