Egyszerűbb lesz a fogyasztói érdekérvényesítés

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat számos újdonságot tartalmaz, például a tisztességtelen gyakorlatot kifejtő feketelistát. Ezentúl egyszerűbb lesz fellépni a jogsértő vállalkozásokkal szemben, és felállítanak egy fogyasztói beadványokat fogadó állami ügyfélszolgálatot is.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényjavaslat elkészítése a 2005/29/EK irányelv kötelező átültetése miatt vált szükségessé. A közösségi jogalkotó ugyanis meg kívánja szüntetni azokat a nemzeti megoldásokat, amelyek a fogyasztói érdekvédelemre hivatkozással akadályokat gördítettek a szabad árumozgás és a szolgáltatásnyújtás szabadsága elé.

Közösségi szinten meghatározzák a megengedhető korlátozásokat úgy, hogy a nemzeti szinten tiltanak minden ezen túlmutató szabályozást. Az irányelv másik célja, hogy tisztázza a fogyasztók jogait, és leegyszerűsítse a határon átnyúló kereskedelmet: az egységes szabályok és elvek ugyanazt a védelmet biztosítják a fogyasztók számára a tisztességtelen gyakorlattal és a szélhámos kereskedőkkel szemben, függetlenül attól, hogy a sarki boltban, vagy külföldi weblapról vásárolnak.

Magyarországon az irányelv átültetése önálló törvényben történik, a tárgykörben eddig szabályozó versenytörvény, reklámtörvény, valamint a fogyasztóvédelmi törvény átalakításával. Ezeket a szabályokat egyébként más rendszerben, de gyakorlatilag megegyezően hatályos jogunk is tartalmazza. A törvényjavaslat fogyasztóknak kizárólag a természetes személyeket tekinti, azaz a fogyasztók védelmére vonatkozó rendelkezések a vállalkozások és a természetes személyek viszonylatában értelmezendők. Az irányelv így nem érinti a versenytársak gazdasági érdekeit sértő, vagy a vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó tisztességtelen piaci gyakorlatokra vonatkozó nemzeti szabályokat.

A tisztességtelen eljárás hármas szabályozása

Az irányelv alapján a törvényjavaslat rögzíti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen eljárás tilalmát. A megfogalmazás (általánossága miatt) összetett jogértelmezést tesz szükségessé, így viszont alkalmas valamennyi élethelyzet lefedésére. Nem állhat elő tehát olyan helyzet, hogy a jogi szabályozás lemaradna a technológiai fejlődés vagy az új marketingmódszerek mögött.

A tisztességtelenség megállapításához több szempontnak kell együttesen fennállnia: a vállalkozás a szakmai gondosság követelményét megsérti, és ez alkalmas a fogyasztó magatartásának torzítására. A megítélés szempontjából az Európai Közösségek Bírósága joggyakorlatában kimunkált átlagfogyasztó tudatossága az irányadó: aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve a társadalmi, nyelvi és kulturális tényezőket.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat átfogó tilalmán belül - második szintként - önállóan is szabályozzák a megtévesztő és az agresszív kereskedelmi gyakorlatot, szintén csak általános jelleggel (e két eset kritériumait az igazságügyért felelős miniszter fogja közzétenni). Az uniós irányelv szerint megtévesztő lehet például, ha egy termék reklámja hamis információt tartalmaz. Egy kereskedelmi tevékenység pedig akkor minősül agresszívnek, ha jelentősen korlátozza az átlagfogyasztó választási szabadságát vagy magatartását.

Végül a szabályozás harmadik szintjén az irányelv egy ún. feketelistában kiemel bizonyos tényállásokat, amelyeket a körülmények további mérlegelése nélkül feltétlenül tisztességtelennek nyilvánít. A feketelistás tényállások köre csak közösségi szinten változtatható.

Bármelyik közigazgatási szervhez fordulhatunk

A törvényjavaslat a szabályok betartásának kikényszerítését hatósági hatáskörbe, főszabály szerint a fogyasztóvédelmi hatósághoz (a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság központi és területi szerveihez), illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenységeknél - pénzügyi, biztosítási területen - a felügyelethez telepíti. A gazdasági versenyt érdemben érintő ügyek ugyanakkor továbbra is a Gazdasági Versenyhivatalhoz tartoznak (a jelenleg hatályos normák kikényszerítése a GVH hatáskörébe tartozik, azonban nem minden feltételezett jogsértés miatt indít eljárást, csak ha azt a közérdek indokolja).

A gazdasági verseny érdemi érintettsége mindenképp fennáll, ha a kereskedelmi gyakorlat országos műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatón keresztül, országos terjesztésű időszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg.

Az eljáró hatóságok a hatáskör-megosztásból adódó hátrányok kiküszöbölése érdekében együttműködésre kötelesek, és kölcsönösen értesítik egymást eljárásaikról. A hatósági eljárásra irányuló kérelmet gyakorlatilag bármely közigazgatási szervnél be lehet nyújtani, mert az köteles azt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz áttenni. Az eljárás a jogsértéstől számított három évben belül indítható meg.

A bírság mértékét az árbevétel szabja meg

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetén a felügyelet megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, és bírságot szabhat ki. A felügyelet minden esetben bírságot szab ki egy éven belüli ismételt jogsértés esetén, illetve ha a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti. A bírság összege a vállalkozás éves nettó árbevétele alapján differenciált.

A hatósági eljárás lefolytatása nem zárja ki azt, hogy a sérelmet szenvedett fél polgári jogi igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítse. A bíróság előtti eljárásban a kereskedelmi gyakorlat részét képező tényállítás valóságának bizonyítása a vállalkozást terheli. A bizonyítási kötelezettség megfordításának oka az, hogy egy tényállítással kapcsolatban a nemleges bizonyítás terhét nem indokolt a jogi szabályozást kikényszerítő hatóságra terhelni, miközben az azt állítónak viselnie kell a felelősséget azért, amit - kereskedelmi kommunikáció formájában - állít.

A fogyasztóvédelmi törvény módosításával felállítanak egy olyan állami ügyfélszolgálatot, amely fogadja a fogyasztói beadványokat és továbbítja azokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Emellett az ügyfélszolgálat tájékoztatja a fogyasztókat a rendelkezésre álló eljárási lehetőségekről. A hivatal telefonon, illetve elektronikusan is elérhető lesz.