A vállalatok tiltakoznak az erős valuta ellen

A vállalkozások egyre nagyobb nyomást fejtenek ki a kormányra és a jegybankra, mivel érvelésük szerint a jelenlegi erős forintárfolyam nem kedvez a kis- és középvállalatok exportlehetőségeinek - írja a Világgazdaság.

A vita azt követően bontakozott ki, hogy a hazai fizetőeszköz ingadozási sávját februárban megszüntette a kormány és a Magyar Nemzeti Bank, és ezután több lépcsőben összesen több mint 10 százalékot erősödött a forint az euróval szemben.

Már akkor elhangzott a lépés indoklásaként, hogy az EU-hoz történő árfelzárkózás - ami a gazdasági integráció elmaradhatatlan velejárója - jobb, ha nem az árszínvonalon, hanem a nominális árfolyamon keresztül zajlik le. Így elkerülhetők az infláció által okozott társadalmi többletköltségek.

A régió többi országából vett tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az erősödő nemzeti valuta nem feltétlenül gátolja a vállalatok külpiaci sikerességét. A visegrádi országok közül az EU-csatlakozás óta a legnagyobb fejlődést mutató Szlovákia például a közel 30 százalékot erősödő korona ellenére is majdnem megduplázta a kivitelét. A régió kivitelén belül Csehország és Lengyelország nagyjából megtartotta részesedését (29 és 35 százalékkal), Szlovákia azonban némileg előretört, míg Magyarország részaránya 25-ről 24 százalék alá csökkent.

Hiába gyenge a valuta, ha nincs vállalkozóbarát környezet

A magyar export a forint 2006-os gyengélkedéséből sem tudott profitálni, a kivitel növekedése akkor sem bővült a régiós versenytársakénál gyorsabban. A nominális árfolyamokban mutatkozó tendenciákon alapvetően nem módosít az sem, ha az inflációt is számításba vesszük. Bár hazánkban a vizsgált időszakban végig magasabb volt a drágulási ütem, a reálárfolyamok a nominálishoz hasonló trendet mutatnak.

Két kulcsfontosságú tényező áll a folyamatok hátterében: egyrészt a környező országokban a vállalkozási feltételek folyamatosan javultak, az adórendszerek egyszerűsödtek, az elvonások mértéke csökkent, ami segített kigazdálkodni az árfolyamon elúszó profitot.

Magasabb nominális árfolyamot szeretnének

Másrészt az alacsony inflációs környezetben nem szembesültek a hazaihoz hasonló mértékű költségnövekedéssel a vállalkozások, vagyis nem kell kompenzálniuk azt magasabb béremeléssel. A nominális árfolyam ugyan önmagában képes a vállalatok bevételeit módosítani, azonban a költségek nagy részét is meghatározza, főként a külföldről beszerzett alapanyagok és energia révén. Utóbbi tényezőt emelte ki a Világgazdaságnak adott múlt heti interjújában Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, aki egy olyan gazdasági modell meghonosítását szeretné, amelyben nem az infláció miatti költségnövekedés, hanem az árfolyam-erősödés kényszeríti hatékonyságnövelésre a vállalkozásokat.

A felvetés azonban nem számít népszerűnek a vállalkozók körében, akik, úgy tűnik, ha tehetnék, inkább lassabb inflációcsökkentést választanának. A 2009 utáni inflációs célt körvonalazó egyeztetés kapcsán például a jelenleginél magasabb érték rögzítését szorgalmazta egyik körkérdésünkben Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is.