Jót tesz Budapestnek az amerikai választás

Az amerikai elnökválasztás egyes vélemények szerint közvetlen hatással lehet a magyar tőzsdére, mások szerint viszont nem sok makrogazdasági változást okoz, hiszen hazánk legfőbb kereskedelmi partnerei európai országok. Az igazság valahol félúton van, az [origo] ezért utánanézett, hogy milyen kapcsolatok fűzik a magyar gazdasághoz a demokrata és a republikánus elnökjelöltet. Érdekes nexusokra bukkantunk mindkét oldalon, hiszen Barack Obama és John McCain környezetében is sokan vannak, akik magyar gazdasági vagy politikai kapcsolatokkal rendelkeznek.

Ami Obama valódi politikáját illeti - akárcsak John McCainnél -, nehéz egyértelműen megítélni, mire készül az afroamerikai politikus. Honlapján mindenféle ígéret szerepel, ahogyan az kell is egy elnökválasztás előtt. Adócsökkentést és tőkeinjekciókat ígér egyszerre, ami természetesen nagyjából kizárja egymást, különösen recesszió idején.

Ami biztosnak látszik, hogy egyértelműen fellépne a hitelcsalások, a jelzáloghitelekkel való visszaélésekkel szemben. A másodrendű, azaz rossz besorolású hitelek ügyében még a válság előtt törvénymódosítást javasolt a csalások ellen Obama, ami hitelesebbé teszi ígéreteit.

Más kérdés, hogy a tőkeinjekciókat, a gazdaságélénkítő csomagokat miből akarja finanszírozni. Nem véletlen, hogy republikánus ellenfele unos-untalan arra hívja fel a figyelmet, hogy Obama az adófizetők pénzét költené, és ez pedig adóemelés nélkül aligha megy majd.

McCain máshová helyezi a hangsúlyokat

A gazdasági programok hangsúlyai némileg eltérőek: Obama elsősorban a középosztályt és az attól szegényebbeket célozza meg, McCain pedig feladta a szegényebb vagy az elszegényedő rétegeket, és a republikánusok törzsbázisát célozta meg gazdaságilag, és például az autóipar hanyatlása miatt bajba került Michigan állammal nem is foglalkozik. (Más kérdésekben viszonylag liberálisabb, talán ezért igyekszik a gazdasági kérdésekben jobban követni a konzervatív politikát a vietnami veterán.)

McCain programja eltér abban is Obamáétól, hogy nála is vannak adócsökkentési ígéretek, ám az ő honlapján szinte csak ilyenek szerepelnek. Külön hangsúlyozza viszont, hogy a haszontalan támogatásokat, költségvetési kiadásokat visszafogná. Ilyen szempontból a kissé keynes-i keresletösztönzésre (állami beruházások, munkahelyteremtés) emlékeztető Obama-politikával szemben McCain a válságra neokonzervatív választ adna.

Obamánál Magyarország számára az lehet aggasztó, hogy egyértelműen az amerikai munkahelyek megőrzésére koncentrál, anyagilag is arra ösztönözné az amerikai vállalatokat, hogy ne vigyék külföldre a termelést.

Hasonló bázis

A hangsúlyok eltérőek ugyan, de a mélyben a két jelölt hasonló szakértői bázisra támaszkodik. Érdekes, hogy mind McCain, mind pedig Obama gazdasági tanácsadói között sokan vannak a Goldman Sachs - befektetési bankból éppen bankholdinggá alakuló óriáscég - egykori és jelenlegi vezetői közül.

Bush elnök pénzügyminisztere amúgy is a Goldman egykori vezére, Henry Paulson, de az elnökjelöltek pártállástól függetlenül ennek a hatalmas New York-i bankháznak a szakértőit toborozzák kampánycsapatukba. Ha McCain lenne az elnök, akkor lehet, hogy megtartaná pénzügyminiszternek Paulsont, akinek tárcavezetése idején a legkönnyebben a Goldman vészelte át a jelzálogválságot a Wall Street óriásai közül.

További goldmanosok

Obama környezetében viszont egy másik korábbi goldmanos vezér, Robert Rubin, egykori pénzügyminiszter is feltűnt, igaz ő valószínűleg csak fél szívvel támogatja a színesbőrű politikust, hiszen eredetileg Hillary Clinton kampányát segítette. Éppen ezért, ha Obama lesz a befutó a legvalószínűbb pénzügyminiszter-jelölt Larry Summers, a Harvard Egyetem 2001 és 2006 közötti elnöke vagy Paul Volcker, az amerikai jegybank szerepét ellátó Fed volt első embere.

Volcker hivatali idejében, 1984-ben még Kádár Jánossal, az MSZMP első titkárával is találkozott, amikor a Magyar Nemzeti Bank akkori elnöke, Tímár Mátyás Budapestre hívta meg, hivatalos látogatásra. Volcker azután jött Budapestre, hogy Magyarország - 1982-ben - csatlakozott az IMF-hez, és három évvel korábban Fekete Jánossal, az MNB alelnökével is találkozott Amerikában. Ha ő lesz az amerikai pénzügyminiszter, nagyjából hasonló magyar eladósodási problémákkal is foglalkozhat majd - ha lesz rá ideje -, mint negyedszázaddal korábban Fed-elnökként.

Obama és a Goldman közötti kapcsolatokat erősítheti, hogy a demokrata jelölt egyik fő támogatója, a világ leggazdagabb embere, Warren Buffett nemrégiben 5 milliárd dollárral szállt be a Goldman Sachs tulajdonosai közé.

A jelenleg még hivatalban lévő republikánus kormány pénzügyminisztere Henry Paulson, az általa korábban irányított cég, a Goldman Sachs adta az Open Secrets adatai szerint a második legtöbb adományt, 874 ezer dollárt Obama kampányára 2008-ban. (Fontos tudni, hogy a cégek maguk általában nem adnak dotációt a jelölteknek, hanem alkalmazottaik, azok családtagjai és különböző politikai akcióbizottságaik, az úgynevezett PAC-ek nyújtanak támogatást.)

Egyetemek támogatják Obamát, bankok McCaint

A legtöbbet, 909 ezer dollárt egyébként, furcsa módon az University of California adta Obamának 2008-ban, a második Goldman után pedig a Harvard Egyetem következik a kampánydonorok között. Ezek után nem meglepő, hogy Larry Summers - korábbi Harvard-elnök - neve felvetődött esetleges pénzügyminiszterként, és ezt a posztot ő már be is töltötte Bill Clinton idején. (Obama támogatói között amúgy a negyedik-ötödik helyen a Microsoft és a Google áll.)

Ezzel szemben az Open Secrets adatai szerint a republikánus McCaint idén, egyértelműen a Wall Street óriásai finanszírozzák, akik a jelenlegi, szintén a republikánus kormányzattól óriási támogatásokat kaptak a 700 milliárd dolláros bankmentés során.

Így például az időközben, az összeomlástól csak felvásárlás révén megmenekülő Merrill Lynch adta McCainnek a legtöbbet (359 ezer dollárt), a második helyen a Citigroup áll 296 ezerrel, majd a Morgan Stanley következik, amely az öt legnagyobb befektetési bank közül, a Goldmannal együtt túlélte a hitelválságot (a másik három csődbe ment vagy felvásárolták).

A Morgan Stanley 263 ezer dollárt adott egyébként, és csak ezután jön a Goldman, amely 229 ezerrel járult hozzá a republikánus jelölt kampányához. A válság egyik legnagyobb haszonélvezője, a több versenytársát is felvásárló, beolvasztó JP Morgan Chase - amely szintén hatalmas állami segítséget kapott - 215 ezer dollárt folyósított McCainnek.

A csődbe ment Lehman is sokat adott

Az amerikai gazdaságtörténet legnagyobb csődjét produkáló Lehman Brothers egyébként 115 ezer dollárt adott McCainnek, a szintén felvásárlás áldozatává vált, az összeomlás előtt önmagát eladó Bear Stearns pedig 113 ezer dollárral finanszírozta a republikánus jelöltet.

Annyit azért meg kell jegyeznünk, hogy a JP Morgan Chase és a Citigroup támogatta Obamát is: ők a hatodik-hetedik legnagyobb donorai a színesbőrű politikusnak, aki eleve nagyobb támogatásokat kapott szinte mindenkitől, mert az adományozók túlnyomó többsége a demokratákat esélyesebbnek tartotta a hitelválság idején kormányzó republikánusoknál.

Cégek pálfordulása: jobban szeretik a demokratákat

Ha a cégek szempontjából nézzük a helyzetet, a Goldman Sachs idén kampányadományainak 73 százalékát juttatta a demokratáknak, és csak 27 százalékot a republikánusoknak. Ez régóta a legnagyobb arányú demokrata "győzelem" a cégnél, bár a Goldman hagyományosan a liberálisabb pártot támogatja jobban.

Az arányok mindazonáltal nagyon beszédesek, hiszen 1992-ben, 1994-ben és 1996-ban a Goldman csak 55 százalékot adott forrásaiból a demokratáknak, és 45 százalékot a republikánusoknak. (Amerikában kétévente választanak képviselőket és szenátorokat. A szenátorok mandátuma hatéves, de rotációval mindig csak egyharmaduknak kell megküzdenie a bentmaradásért.)

A Citigroup ezzel szemben 1996-ban még a republikánusoknak juttatott többet (65:35 arányban), idén viszont a demokraták győztek nála 60-40-re. Pálfordulásban a Morgan Stanley az egyik legerősebb: 1998-ban 60-40 arányban a republikánusoknak adtak pénzt, idén viszont majdnem ugyanilyen arányban (58:42) a demokratákat támogatták. Köpönyegforgatásban azonban őket is lehagyta a JP Morgan: ez a bank 1996-ban még pénzeinek kétharmadát adta a republikánusoknak, idén viszont 59:41 arányban támogatta a demokratákat az Open Secrets szerint.