Globális kamatok: 314 éves rekord dőlhet

A globális kamatok csökkenésnek indultak az elmúlt hetekben. Október 8. óta többször is kamatot vágtak a nagy jegybankok, és közben szórták a pénzt a bankközi piacokra. Úgy tűnik, a bankok egymás közti hitelezése újraéledt ugyan, és a hitelválság egyik legrosszabb szakaszán túljutottunk, de most a reálgazdaság lassulása okoz újabb, hasonlóan súlyos problémát. Magyarország esetében a hatalmas állampapír-piaci hozamok és a Nemzeti Bank kamatemelése azt jelzik, hogy hatalmas felárat kell fizetni a bizonytalan makrogazdasági mutatók miatt.

Magyarországon a nemzetközi folyamatokkal ellentétes irányban kénytelen haladni a Magyar Nemzeti Bank. A forint árfolyamának védelmében nemrégiben három százalékponttal emelte az MNB az alapkamatot, 8,5-ről 11,5 százalékra.

Ennek megfelelően a bankközi forintpiacon a forintkamatok viszonylag szűk folyosóban alakulnak, az egynapos finanszírozási kamat (O/N) csütörtökön az MNB alapkamatának szintjének közelében, 11,50 százalék körül alakult, csak esetenként kötöttek üzletet 11,70 százalékon, legalábbis e hét második felében ez volt a jellemzőbb az MTI szerint.

Felár

Sokkal hevesebb a devizaforrások iránti kereslet: a bankok továbbra is jelentős felárat hajlandóak megfizetni ezekért. Különösen kiéleződött a helyzet a Moody's döntése után, amikor a hitelminősítő leminősítette Magyarországot. Barcza György, a K&H elemzője szerint további leminősítés sem kizárt, hiszen a Moody's a kilátásokat negatívan hagyta esetünkben.

Nemcsak a forint árfolyama ingadozott vészesen októberben, hanem időnként szinte teljesen eltűntek az állampapírok vevői is. Ezért kellett egyre magasabb hozamokat ígérnie az államnak, és ezért emelt az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank is.

Magyarországon a devizaállomány is hirtelen szűkössé vált. Októberben több bank leállította a lakossági devizahitelezést. A forint is beomlott, az idén 230-240 forint/euró között is mozgó magyar deviza hirtelen 286 forint/euróra gyengült október közepén. A forint árfolyamát csak az IMF rendkívüli mértékű hitelkeretéről szóló október végi hírek mentették meg.

Németh Dávid szerint a mostani válság akár jót is tehet ugyanakkor Magyarországnak, hiszen olyan lépések megtételére kényszerítheti a kormányt, amelyek amúgy régóta szükségesek, de eddig nem mertek a politikusok hozzányúlni a szóban forgó területekhez. Ha nem is strukturális reformokról van szó, de legalábbis komolyabb intézkedések meghozataláról - magyarázta az elemző.

Kiszolgáltatott kisállamok

A kis országok kiszolgáltatottságát mutatja, hogy a válság egyik legsúlyosabb epizódjaként Izland pénzrendszere tulajdonképpen összeomlott októberben. A három nagy ottani bank csődbe jutása után az államosításuk ugyanis óriási terhet rótt a kormányzatra, és végül a nemzetközi fizetőképességért is küzdenie kellett a kis észak-atlanti szigetországnak.

Az Izlandon az elmúlt hetekben állami kezelésbe vett három bank devizaadóssága több mint 60 milliárd dollár ugyanis. Izland példája megrettenthette a nemzetközi pénzvilágot, ezért sietett rögtön Magyarország segítségére az IMF, az Európai Unió és a Világbank.