Véget ért a balti csoda

Észtország és Lettország kemény recesszióba került idén a harmadik negyedévben, ezzel Európában a legrosszabb teljesítményt nyújtotta a két balti állam. Mindez szöges ellentében áll az elmúlt fél évtized szinte páratlan GDP-bővülésével, amely gyakran meghaladta a 10 százalékot is a térségben. Észtország budapesti nagykövete ugyanakkor nem lát párhuzamot a magyar gazdaság problémái és az észt helyzet között, szerinte Tallinn állja a válság viharait. Litvánia viszont jobban bírta eddig a krízist, ott még mindig jelentősen bővül a GDP.

Októberben a nemzetközi sajtó Magyarország és Izland sorsával volt elfoglalva, a globális hitelválság azonban novemberben újabb térségeket sújtott. Az elmúlt hat évben rendkívül dinamikus növekedést - nekünk szinte elképzelhetetlen, évi 7-12 százalék közötti GDP-bővülést - produkáló balti államok gazdaságát például túlfűtött állapotban érte el a krízis. A három ország - Észtország, Lettország és Litvánia - közül elsősorban a lettek miatt aggódnak most a nemzetközi hitelminősítők.

Lettországban november második hetében gyakorlatilag összeomlott a második legnagyobb bank, a Parex, és az egyetlen állami tulajdonú lett bank vette át ezután a pénzintézet 51 százalékát. A Parex megingása azt jelenti, hogy az új (állami) tulajdonosnak kell állnia majd a jövőre lejáró, hozzávetőleg 775 millió eurós szindikált hitelek visszafizetését - a Baltic Business News (BBN) szerint.

A Parex esete után a Fitch, a legnagyobb európai hitelminősítő BBB mínuszra értékelte le Lettországot (BBB-ről). Sőt a Fitch akkor és most decemberben is figyelmeztetett arra, hogy újabb leértékelés fenyegeti a lett gazdaságot.

Mindez azt jelenti, hogy Románia után Riga kerülhet másodikként befektetési szint alatti besorolásba az Európai Unió tagállamai közül. Ez azért is meglepő, mert korábban a balti államok nemcsak nagy gazdasági növekedést mutattak fel, hanem pénzügyileg is stabilak voltak. (Észtország és Lettország például az euró bevezetését tervezi hosszú évek óta.)

Nálunk is többe kerülnek a lettek

A Fitch Ratings most kedden, december 2-án azt is közölte, hogy Lettországnak arányosan sokkal nagyobb külső finanszírozási csomagra lesz szüksége a válság kockázatának csökkentéséhez, mint amilyenben Magyarország részesült. (Magyarország összesen 20 milliárd eurót kap a Nemzetközi Valutaalaptól, a Világbanktól és az Európai Uniótól.)

A legnagyobb európai hitelminősítő három forgatókönyvet dolgozott ki: az első szerint a lett gazdaság teljes külső finanszírozási igénye 2009-ben 3,4 milliárd euró lesz, a második szerint hatmilliárd euró, a borúlátó forgatókönyv alapján azonban 13,5 milliárd euró - az MTI szerint. Lettország devizatartaléka október végén 4,6 milliárd euró volt, és a Fitch azzal számol, hogy ez 2009-ben 3,6 milliárdra apad.

Túlfűtött balti gazdaságok

Jelentős a különbség persze Lettország és Magyarország között. Magyarország ugyanis úgy került bajba októberben, hogy korábban egyáltalán nem volt komoly gazdasági növekedés, a Gyurcsány-kormány éveiben többnyire vergődött az ország a hatalmas költségvetési hiány és a növekvő államadósság kötelékeiben, a forint pedig hullámzó tendenciát mutatva, a gyártócégek számára kiszámítathatatlanul ingadozott 2008 folyamán, megjárva a 230 forint/eurós erős pozíciót és a 286-287 forint/eurós mélypontot.

A balti gazdaságok ezzel szemben mára egyértelműen a túlfűtöttség jeleit mutatják: a hatalmas növekedés óriási külsőforrás-szükséglete, illetve a magas infláció fenyegeti az államok pénzügyi egyensúlyát. Ha a GDP-adatokat nézzük, Lettországban például 2002 óta legalább hatszázalékos volt a gazdasági növekedés. Ráadásul 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben 10 százalék fölötti a bővülés. A csúcsot Riga 2006-ban érte el, akkor 11,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék.

Már ekkoriban is gondot okozott a magas infláció. Három évvel ezelőtt, 2005-ben például 3 és 7 százalék között mozgott a fogyasztói árak átlagos növekedése a Baltikumban, és ez a maastrichti kritériumokban megszabott értékeket messze meghaladta. Ezért hiába tervezték már 2005-2006-ban az euró bevezetését a lettek és az észtek, a magas infláció miatt nem tudtak közelíteni az eurózónához.

Most viszont súlyos árat fizethet a 2006-os, csaknem 12 százalékos növekedésért Lettország, amelynek gazdasága 2008 harmadik negyedévében a legnagyobb mértékben zsugorodott az Európai Unió tagállamai közül. A lett gazdaság 4,2 százalékkal esett vissza éves szinten, ehhez hasonlóan rossz eredményt csak egy másik balti állam, Észtország produkált.

Fordulat Észtországban

Az észtek -3,3 százalékot mutattak ki, ami 14 éve a legrosszabb adat. Ezzel Észtország és Lettország gazdasága csökkent a legjobban az EU tagállamai közül az idei harmadik negyedévben. Mindez fordulatot jelent az elmúlt évek dinamikus növekedése után: Észtország GDP-je ugyanis 2005 harmadik negyedéve és 2006 negyedik negyedéve között majdnem mindig 10 százalékkal vagy afölött növekedett negyedévenként egy évre visszatekintőn. Az éves GDP-adatok szerint Észtország 2006-ban érte el a legnagyobb növekedést, akkor 10,6 százalékkal bővült a gazdaság, 2007-ben azonban már jelentősen lassult a növekedés, 6,3 százalékra.

Észtországot tehát nem érte annyira váratlanul az idei recesszió, mint Lettországot, amely még tavaly is tíz százalék felett bővült. Az észt bankok pénzügyi stabilitása is jobb, mint a déli szomszédé. Az Aripaev nevű észt lap szerint ugyanis az itteni bankok nagy északi, illetve skandináv pénzintézetek kezében vannak, így nem kell tartani egy olyan bankcsődtől, mint a lett Parexé volt. (Litvániában inkább az észthez hasonlít a helyzet, ott is külföldiek dominálják a bankszektort.)